Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 4. szám - Hász-Fehér Katalin: Arany János ismeretlen verse
talán a levelet.24 Koroda Pálnak ismét barátságosan hagyta jóvá kérését, hogy A Túlvilág Komödiája című poémáját neki ajánlja.25 Kerényi Ferenc is arra hívja fel a figyelmet, hogy ezek a szerzők „gyakran és a tisztelet hangján szóltak Aranyról, műveiket többször neki ajánlották. Mi több: életművében megtalálták a hozzájuk szóló hányadot is; új problematikájú, egyéni lírájuk előzményeit [...] Reviczky például tanulmányt szentelt a magyar hősnőképzettel leszámoló Rozgonyiné szépségeinek; a Bolond Istók 1873-ban publikált II. éneke alapján Aranyt a mű befejezésére sürgette, a világirodalom egyik legnagyobb humoristájának tartva a költőt. (A Bolond Istók újabb töredékét a népnemzeti kritika agyonhallgatta.) Közvetlen, személyes vagy irodalmi kapcsolatuk azonban Arannyal nem lévén, viszonyukat sohasem tisztázhatták. "26 S valóban, Reviczky Gyula munkásságának kiteljesedését Arany nem érte meg. Az 1870-es években szétszórtan megjelent Reviczky-versek kötetes alakot csak 1885-ben és 1889-ben öltöttek. Prózai dolgozatainak nagyobbik, Aranyt is jobban érdeklő és érintő része szintén csak az 1880-as években került be a sajtóba - a Kerényi Ferenc által említett, Rozgonyinéról szóló írás például 1889-ben jelent meg. A Kozmopolitikus irány a költészetben című tanulmánya, melyben éles különbséget tesz a „nemzetiség" és a „patriotizmus" között, oly módon, hogy Arany feltehetően egyetértett volna vele, 1885-ben látott napvilágot. Az 1880-as évek termékei az Arany János előtt tisztelgő versek is. Amit Arany Reviczky Gyulától ismerhetett, az valóban nem kedvezett a szorosabb kapcsolat kialakításának. Igaz, hogy az Arany János humoráról szóló dolgozat (Arany mint humorista) a Fővárosi Lapokban 1874-ben jelent meg, de 1878-ban, az ellenzéki Petőfi Társaság Lapjában, a Tolnai Lajos tanulmányáról szóló recenzióban Reviczky igen kedvezőtlenül jellemzi Tompa Mihály költészetét; ugyancsak 1878-ban, a Szegedi Naplóban közli cikkét: Jogosult-e a kozmopolita költészet? - ekkor még másfajta kozmopolitizmus-fogalmat vallva, mint hét évvel később.27 28 1878-ban teszi közzé a nemzetiség és kozmopolitizmus ügyében Arannyal polemizáló költeményét: Arany Jánosnak - Válaszul „Kozmopolita költészet" czimü versére. Arany szövege 1878. május 28-án jelent meg a Fővárosi Lapokban (148. sz.), Reviczky munkáját pedig nem egészen két hónap múlva, július 20-án hozza a világkiállítás alkalmából egyetlen szám erejéig megjelenő Párisi Lapok 28 Arany tehát inkább a harcos kedvet tapasztalhatta Reviczky részéről, semmint azt a mély tiszteletet, amellyel a következő évtizedben találkozhatott volna, ha megéri. c) Fordítástörténet Az is előfordulhat, hogy Arany széljegyzetelő kedvét nem a három évvel korábbi vita csalta elő, hanem az Ágnes asszony fordítástörténete. A ballada keletkezésétől, 1853-tól kezdve több német átültetése jelent meg, s a hazai német sajtó, valamint az osztrák és a németországi lapok Arany költészetének reprezentatív darabjaként gyakran újraközölték e fordításokat. 1854-ben a Pester Sonntagsblattban Szegfi Mórtól eredt az első német nyelvű 24 Vajthó László: Reviczky Gyula levele Arany Jánoshoz és huszonegy mutatóba küldött verse, ItK 1938, 177-182; Komlós Aladár: Reviczky Gyula, Budapest, Művelt Nép, 1955; Korompay H. János: Arany, Reviczky és a költői beavatást kérő levelek, Itk 2011, 4 sz. 389^111. 25 A Túlvilág Komödiája, Irta Koroda Pál, Budapest, 1876, Weiszmann testvérek könyvnyomdája. A kötet Arany széljegyzeteivel ma is megvan a nagyszalontai Arany János Múzeumban. A levél szövegét közli Koroda Pál: Irodalmi körforgás, Nyugat, 1929, I., 395-397.; Kozocsa Sándor: Arany János és Koroda Pál, It 1939, 49. 26 Arany János: Balladák / „ Őszikék", Ikon Kiadó, Budapest, 1993,12-14. 27 Szegedi Napló, 1878. nov. 30., 106. sz., hivatkozik rá Császtvay 2007, 907. 28 Vö. Császtvay 2007, II. k. 903-908. 91
