Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 11. szám - Kamarás István Ojd: Egy regény négy vagy öt, vagy még több élete : (Géczi János Viotti négy vagy öt élete című művének befogadásvizsgálata)
olyan tudást is belevisz a regénybe, amelyet az nem kíván meg. Jobbára formális például a végeérhetetlen szín-, másutt a madárnévsorolás. (...) Az időbontásos szerkezet kisakkozását és az itt-ott zavaró nyelvtani kardéltáncot is érheti kifogás." Még inkább az átlagolvasó részéről, tehetnénk hozzá. És természetesen valamelyes esélyt adhatunk olyan olvasói értelmezésnek is, mely szerint „a hiábavalóság gyönyöre, e melankolikus tapasztalat élteti a Viottif és Viottit. A kísérlettől a repetíción keresztül az átlátásig, a megszenvedéstől az elfogadásig mindent ez a tudás ural, melyhez Viotti Mór Aurél Ágoston is hozzáadja a maga semmiségének és semmisségének elenyészően óriási súlyát." Az olvasók A kutatásban részt vevő 53 olvasó 20-30 éves, 90 százalékban felsőfokon tanulók, 10 százalékban friss diplomások közül került ki. Háromnegyed részben humán (bölcsész és társadalomtudományos szakokon tanulók és ilyen diplomával rendelkezők), negyed részben pedig „reál" szakokon (mérnökök, informatikusok, közgazdászok, közigazgatási vezetők) tanulók és ilyen diplomával rendelkezők. Ennek megfelelően kétötödük férfi (a humán szakosok körében harmaduk), háromötödük nő (a reál szakosoknak csak harmada). Kétötödük nagyobb városokban, egynegyedük kisebb városokban, hetedrészük falun lakik. A kérdőívek kitöltetését a Pannon Egyetem bölcsészeti és társadalomtudományi karán meghirdetett Művészetszociológia kurzusom hallgatói végezték.3 Egy ötös skálát használva csak 6 százalékuk tekinthető nagyon optimistának a világ és az ember megítélését illetően, 19 százalékuk eléggé optimistának, többségük (42%) közepesen optimistának (vagy legalább ennyire közepesen pesszimistának), 26 százalékuk pedig eléggé pesszimistának. Világnézetüket tekintve a legtöbben (28%) nem tartják magukat vallásosnak, de hisznek Istenben, valami szellemi abszolútumban, rendező elvben. Ugyanennyien mutatkoztak valamilyen módon vallásosnak4, közülük 9 százalék egyháziasan vallásos és rendszeres vallásgyakorló, 11 százalék csak lazábban kapcsolódik egyházhoz, vallási közösséghez, és vallását nem gyakorolja rendszeresen, 8 százalék pedig a maga módján vallásos. A többiek közül 8 százalék világnézetét tekintve bizonytalan, 11 százalék gyakorlatias és észelvű, 8 százalék ateista, 6 százalék materialista, 2-2 százalék humanista, és a szeretetben hisz. Szabadidejükben leggyakrabban olvasnak (36%)5, 18 százalék zenét hallgat, 11-11 százalék filmet néz és internetezik. Leghosszabban szintén olvasással töltik szabadidejüket (21%), 13 százalék filmnézéssel, 11 százalék internetezéssel. Legszívesebben baráti társaságban töltik szabadidejüket (30%)6, de nem sokkal kevesebben olvasással (26%)7. Életük legnagyobb irodalmi élményei alapján a kérdezettek 25 százaléka sorolható az irodalmi ízlés magas, 54 százaléka a közepes, 21 százaléka pedig az alacsony fokára. A leggyakrabban, 9-13 százalékos arányban Kertész Imre Sorstalanság, Tolkien A gyűrűk ura, és Rejtő Jenő művei szerepelnek. 3-6 százalékkal előfordulnak még Austen regényei, A Mester és Margarita, az Egri csillagok, Jókai és Kosztolányi művei. A líraarány nem éri el az 3 Bartik Bianka, Bicskei Katalin, Csapó Dávid, Halász Dóra, Holti Tamás, Kozma Patrícia, Lang Zoltán, Magasházi Virág, Pálinkás Norbert, Pálinkás Roland, Szabó Miklós, Szakái Brigitta, Szombat Barbara, Varga Zsófia, Vámagy Andrea, Venesz Anett, Závada Éva. 4 A nők kétszerte nagyobb arányban, mint a férfiak. 5 A nők kétszerte nagyobb arányban, mint a férfiak. 6 A reál szakosoknak és a diplomásoknak fele. 7 A humán szakos és diplomás nőknek 41 százaléka. 112
