Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3. szám - Pernyész Anita: Identitás(keresés) Lakatos Menyhért Füstös képek című regényében
Pernyész Anita Identitás(keresés) Lakatos Menyhért Füstös képek című regényében Nem régi keletűek azok a törekvések, amelyek föltérképezni igyekeznek a magyar- országi cigány irodalmat. Ezek túlnyomó része a cigány irodalom ontológiai státusával, a befogadás problémáival és csak néhány kiválasztott művel foglalkoznak kitüntetett szempontok alapján. Ez alól kivételt képeznek a cigány népmesék, amelyekről jelentősebb tanulmányok már körülbelül negyven éve folyamatosan jelennek meg. Természetesen a cigány irodalom létmódjával, befogadásával, általános kérdéseivel is szükséges foglalkozni, de úgy tűnik, bizonyos aránytalanság mutatkozik abban a tekintetben, hogy szinte teljesen hiányoznak az egyes művekre vonatkozó elemző tanulmányok. A magyarországi cigány irodalom egyik alapművéről, Lakatos Menyhért Füstös képek című regényéről elengedhetetlen beszélni, mert egy olyan problematika, az identitás keresése, nevezhető meg benne, amelyet jóllehet először a pszichológiában és a szociológiában használtak, az utóbbi évtizedekben elterjedni látszik az irodalomtudományban, történelemben és politológiában is. Az irodalmi műveket pszichológiai szempontok szerint is lehet, érdemes értelmezni. Ezek a tanulmányok a pszichológiai elméletek segítségével főként azt mutatják be, hogy egy adott műben a szereplők, csoportok miként viselkednek, milyen stratégiákat alkalmaznak például identitásuk megőrzésére. Hazánkban többek között Halász László1, Hankiss Elemér2, Bókay Antal3 foglalkozott az irodalompszichológia témakörével. Fontos viszont leszögeznünk, hogy ezeknek a szövegeknek kétféle típusa létezik: az első csoportba például László János és Vincze Orsolya Megküzdési formák Jókai Mór Erdély aranykora című regényében tanulmánya sorolható, itt ugyanis az irodalmi mű eszközként van jelen a pszichológiai eredmények igazolására. A másodikba Kalocsai Katalin Még létre sem jött, de már elveszett című tanulmánya sorolható, amely középpontjában az irodalom áll, a pszichológiai eredményeket ez alá rendelik.4 Úgy vélem, Lakatos Menyhért regénye kifejezetten alkalmas a második típus alapján való elemzésre. 1 Halász László: Irodalompszichológiai vizsgálatok. Budapest, Tankönyvkiadó, 1971. 2 Hankiss Elemér: Az irodalmi mű mint komplex modell. Budapest, Magvető. 1985. 3 Pszichoanalízis és irodalomtudomány: szöveggyűjtemény. Szerk.: Bókay Antal-Erős Ferenc, Budapest, Filum, 1998. 4 Vö. Kalocsai Katalin: Még létre sem jött, de már elveszett. In: Az értelmezés szükségessége. Tanulmányok Kertész Imréről. Szerk.: Schreibner Tamás-Szűcs Zoltán Gábor, L'Harmattan Kiadó, 2002, 53-67. és Vincze Orsolya-László János: Megküzdési formák Jókai Mór Erdély aranykora című regényében 53
