Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 2. szám - HETVEN ÉVE SZÜLETETT GION NÁNDOR - Rex József: A Magyar-Jugoszláv Társaság története (1945. október - 1949 vége): Sajtó alá rendezte, a bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta A. Sajti Enikő
kibővítését, a havi hozzájárulás a kormány részéről tetemes lett, hisz szélesíteni, ápolni kellett a magyar-jugó kapcsolatokat, ebben minden politikai színezet, árnyalat egyöntetűen megegyezett. Egy Hegedűs József nevű jugó származású, egykori szabó, majd rendőrtiszt lett az üzemi szervezés titkára. Nem működött rosszul, hamarosan a legnagyobb budapesti üzemekben megalakultak az MJT helyi csoportjai. Mint a Magyar-Szovjet Baráti Társaságé is. Ez volt a minta és a példa. Aztán a pesti környék is sorra került, Csepel, Kispest, Újpest, majd a vidéki üzemek. Csuka vette saját kezébe a vidéki városokban a csoportok megalakulását, ill. a hálózat kibővítését. Majd Mirkovity Marica lett a vidéki szervezés titkára. Csoport alakult (végre) Nagykanizsán, Székesfehérvárott, Egerben, Kaposvárott, Szombathelyen stb. Az biztos, hogy 1948 tavaszán az MJT-nek 14 vidéki szervezete volt. Azt hiszem Miskolcon is volt. Ezt a folyamatot leállította maga a történelem, ill. az 1948 júniusában nyilvánosságra hozott határozat a Kominform (Tájékoztató Iroda - S. E.) részéről Jugoszláviát illetően.91 Az 1947-es év folyamán óriás léptekkel haladt a magyar-jugoszláv kapcsolatok kiszélesítése. A különböző küldöttségek egymás kezébe adták a kilincset Belgrádban és Budapesten egyaránt. A belgrádi magyar követség teljes gőzzel dolgozott, meg kell hagyni, hogy a jugó követség Budapesten sem aludt. A cél egyöntetű volt: minél jobban kifejleszteni a két ország és nép viszonyát. A belgrádi magyar követ, Szántó Zoltán92 végiglátogatta Jugoszláviát és a magyar kisebbséget Vajdaságban. Magam részéről ezt előkészítettem, sokszor kísértem őt. 10 000 magyar építőmunkás kapott Jugoszláviában kenyeret. Ezt szervezni, kézben tartani kellett. Bővültek a kereskedelmi kapcsolatok is. Mindkét oldal erősen dolgozott egy kulturális egyezmény megkötésén. Az MJT szervezett Budapesten egy írótalálkozót, melyre jelentős jugoszláv írók érkeztek. Magyar írók jöttek Belgrádba, operaénekesek cseréje folyt. Karmesterek váltották egymást, Belgrádban, Zágrábban, Budapesten. Az új MJT végre beköltözhetett a Bajzai utcai székházba, ahol Jugoszláviában egy tetemes könyvtár is alakult. Ehhez egy könyvtárost vettek fel. A kulturális munka olyan méreteket öltött, hogy erre külön személy kellett. Testvérem, Rex Tibor lett a kulturális ügyek titkára, és ezzel, azt hiszem, megfelelő ember került a megfelelő székbe. A kiállítások, különböző rendezvények, előadás-sorozatok, koncertek, zeneestek relatíve rövid idő alatt megsokszorozódtak, éspedig jelentősen. Jugoszláviából részben magam, részben a Kulturális Bizottság küldött rengeteg anyagot, mely az ilyen természetű munkához szükséges volt. Az 1947-es jugoszláv nemzeti ünnep, november 29-e, Magyarországon igen nagy elismerésre talált, nemcsak Budapesten, de igen sok vidéki városban is, és nem csak ott, ahol már volt MJT-csoport. Államközi vonalon két csúcseseményről kell itt említést tennem. Az első volt egy magyar kormánydelegáció látogatása Belgrádban Dinnyés Lajos miniszterelnökkel az 91 Az MJT egyrészt a nagyobb városokban, majd az ipari üzemekben szervezett csoportokat, de volt ifjúsági tagozata is, sőt tudunk az ún. bori csoport megalakulásáról is, amit a volt munkaszolgálatosok szerveztek. A társaság történetére részletesen lásd Gyürke Csaba: A Magyar-jugoszláv Társaság története (1945-1948). Diákköri dolgozat, Szeged, 2009. Kézirat. 92 Szántó Zoltán (1893-1977) szociáldemokrata, majd kommunista politikus, diplomata. 1919-ben Bécsbe emigrált, később hazatér, majd a Szovjetunióba emigrál. 1947-49 között belgrádi és tiranai, majd párizsi követ. 1956-ban a Nagy Imre-csoporttal Romániába internálják. Hazatérése után nem indul ellene eljárás. Szántó 1947 júliusában tett körutat a Bácska és Bánát magyarok lakta helységeiben. 47
