Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 9. szám - Dobás Kata: Az átdolgozások „hasznáról és káráról”
engedelmével átalakítja Bródy Sándor." Jókai bizonyosan látta Bródy munkáját - már csak a személyes kapcsolatuk okán is4 - és tetszhetett neki, többek között ezért szerepelhet az ő jóváhagyása a könyv alcímében. Azt, hogy nemcsak egyszerű engedélyezésről van szó, jól mutatja néhány forrás is, melyek jelzik,5 hogy Jókai teljesen a maga művének tekintette A rózsák szigetét Az ilyen nagyfokú azonosulás persze ritka eset az átdolgozások történetében: Móricz, akinek szintén lehet tulajdonítani ilyen tevékenységet, nem volt elégedett a Légy jó mindhalálig című regényének ifjúsági változatával, de a kiadás nem is lett jövedelmező vállalkozás, nem volt ugyanis nagy sikere a célközönség olvasói között.6 Bródy ezen átdolgozása ellenben sikeresnek volt mondható, hiszen további két kiadást ért meg, a másodikat 1910-ben, a harmadikat71924-ben adta ki újra a kiadó. Jellemző, hogy az utolsó kettőben már nem szerepel a szerző engedélyének feltüntetése, nyilván Jókai azóta bekövetkezett halála miatt: „a serdültebb ifjúság számára átalakította Bródy Sándor".8 A kiadások már csak azért is nagyobb figyelmet érdemelnek, mert a külső borítón Jókai Mór neve alatt egy olyan műcím szerepel, amely nem tulajdonítható a szerzőnek, ez pedig a későbbi kiadványok esetében ellensúlyozhatja a korábbi engedély szövegének elhagyását. A legitimációs gesztus tehát minden kiadás esetén megjelenik, és fontos ismérvként lesz számon tartható a többi regény átdolgozásában is. A Jókai kritikai kiadás a következőképpen foglalja össze a tematikus változtatásokat Az arany ember vonatkozó kötetében: „Bródy átdolgozása elsősorban a »senki szigete« lakóinak életét bemutató részeket emeli ki a regényből, a szerelmi motívumokat viszont teljesen mellőzi. Tímár — lényegében az eredeti regény cselekményében leírt módon - megismerkedik a »senki szigete« lakóival, megmenti Timéa életét, majd Ali Csorbadzsi kincseinek birtokába jut. Gazdag ember lesz, de furdalja a lelkiismeret, ezért előbb - Brazovics halála után - annak minden vagyonát Timéának ajándékozza, majd pedig végrendeletet készít, melyben Timéát teszi meg örökösének, és a »senki szigetére« költözik. A kis Dodi az átdolgozásban valóban egy szegény csempésznő fia. Athalie pedig- akinek alakja csak egészen futólag tűnik fel - a könyv végén feleségül megy Fabula Jánoshoz."9 4 Jókai Mór volt az, aki a bécsi josefstadti rabkórházban fekvő Bródyt egy József főherceghez írt beadványon keresztül felmentette a köteles sorkatonai szolgálat alól. Ezután Bródy rendszeres látogató volt Jókainál, de az átdolgozásokra csak tíz év múlva (1894) került sor. 5 Vö. például Gyökössy Endre 1925. január 20-i cikkét, amely Jókai és az Én Újságom címmel jelent meg. http://posalajos.com/pdf/gyokossy_endre_jokai_es_az_en_ujsagom.pdf 6 Móricz Virág írja: „Készült 21-ben egy rövidített ifjúsági kiadás a regényből. Ezt Roboz Andorral húzatták meg, apám nagy sérelmére. Pólya Tibor rajzolta hozzá a képeket, de apám rettenetesen utálta mindet. [...] a rajzoló a kiadó alkalmazottja volt, s az író nem tehetett semmit. Se az ellen, hogy egy idegen szabja ki az ifjúság számára a szöveget, se az ellen, hogy egy másik torzra tolja az olvasó gyerekek fantáziáját. A könyv megjelent, s szomorú elégtétel, hogy nem volt semmi sikere a gyerektáborban, hosszú évekig nem is kellett belőle új kiadás." Móricz Virág, Apám regénye, Bp., Szépirodalmi, 1963., 257-258. Ebből is jól látható, és ezért itt jelzendő, hogy ezek a kategóriák mennyire sérülékenyek, hiszen számos olyan irodalmi szövegről lehet tudomásunk, amelyek az idők folyamán váltak ifjúsági vagy gyerekregénnyé, illetve ennek fordított esete szintén elképzelhető. Mint minden esetben, fontos tehát leszögezni, hogy a történetiség szem előtt tartása alapvető szempontnak számít. 7 Külső borítón: Jókai Mór, Rózsák szigete, belső címlapon: A rózsák szigete, Jókai Mór Az arany ember czimü munkájából, a serdültebb ifjúság számára átalakította Bródy Sándor, Bp., Singer és Wolfner, 1924. Ezt a kiadást egyébként nem jelzi a Jókai szövegkritikai kiadás vonatkozó jegyzetapparátusa. Ld. Jókai Mór Összes Művei, szerk. Lengyel Dénes, Nagy Miklós, Regények 24.; Jókai Mór, Az arany ember (1872) I., s. a. r. Oltványi Ambrus, Bp., Akadémiai, 1964, 315. 8 A rózsák szigete, Jókai Mór Az arany ember czimü munkájából, a serdültebb ifjúság számára átalakította Bródy Sándor, Bp., Singer és Wolfner, 1924, 3. 9 Jókai Mór Összes Művei, szerk. Lengyel Dénes, Nagy Miklós, Regények 24.; Jókai Mór, Az arany ember (1872) I., s. a. r. Oltványi Ambrus, Bp., Akadémiai, 1964, 315-316. 40
