Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 9. szám - Dobás Kata: Az átdolgozások „hasznáról és káráról”
Dobás Kata Az átdolgozások „hasznáról és káráról" „De a regényszerző, ha csak eseményeket ad a kedély történetei, és a szív életirása körül, a hatásért feláldozta a hatás becsét." (Kemény Zsigmond: Gyulai Pál) Nemcsak napjaink figyelemre méltó jelenségeként tarthatjuk számon, hogy több - akár az éppen aktuális „nemzeti kánon(ok)" részét képező - regény is átdolgozásra kerül. Ami hatványozottan időszerűvé teheti a jelzett kérdéskört, az a Petepite Kiadó gondozásában, Nógrádi Gergely átírásában megjelent három könyv: az Egri csillagok, Az arany ember és A kőszívű emberfiái. Noha nem lehet érdektelen problémának tekinteni, a szerző és a kiadó által jelzett pedagógiai szándékot most mégis tudatosan figyelmen kívül hagyva, érdemes néhány régebbi átdolgozást szemügyre venni, hogy a tavaly napvilágot látott köteteket ezek környezetében lehessen megvizsgálni. A szövegekből kiindulva sor kerülhet bizonyos fogalmi és textológiai kérdések tisztázására, melyeket az adott korpusz megléte önkéntelenül is felvet, s éppen ezért nem tűnik célszerűnek elemzésük előtt megfogalmazni azokat, és minthogy nem tekinthetünk át minden egyes szóba kerülő esetet, csupán egyes problémakörök említésére lehet vállalkozni. Az általunk választott három regény (Jókai Mór: Az arany ember, Kosztolányi Dezső: Aranysárkány és Kemény Zsigmond: A rajongók) átdolgozásai, a jó pár közös kérdés mellett, számos egyedit is magukban foglalnak, s ezekkel külön-külön szintén fontos számolni. Ezenfelül meg kell még jegyezni, hogy mindhárom mű a 19. század végén, a 20. század első felében készült, ami a tavaly megjelent könyvekhez képest jelez némi történeti távlatot. Három regény - három átdolgozás A szövegek időrendi sorrendjét követve elsőként Bródy Sándor a Singer és Wolfner Kiadó, Jókai Mór hetvenedik születési évfordulójára felkért átdolgozása érdemel figyelmet. Bródy valószínűsíthetően 1894-re dolgozta át ifjúsági regénnyé Az arany embert, s A rózsák szigete címmel jelentette meg. Ugyanezt tette továbbá a Rab Rábyval és az És mégis mozog a fold című regénnyel 1893-ban, illetve szintén 1894-ben. Az előbbi Ráby Mátyás viszontagságai1, az utóbbi Diákok regénye2 címmel látott napvilágot. A rózsák szigete címet viselő regény első kiadásának1 2 3 borítóján az alcím a következő: „Jókai Mór Az arany ember czímű munkájából a serdültebb ifjúság számára átalakítva." A főcímlapon ehhez képest a következő áll: „Jókai Mór regényei - a serdültebb ifjúság számára a szerző 1 Ráby Mátyás viszontagságai, Jókai Mór: Rab Ráby című munkájából a serdültebb ifjúság számára átalakítva. Átdolgozta: Bródy Sándor. Bp., Singer és Wolfner, 1894, 275 1. 2 Diákok regénye, Jókai Mór És mégis mozog a föld czímű munkájából a serdültebb ifjúság számára átalakítva. Bp., Singer és Wolfner, 1893, 306 1. 3 A rózsák szigete (Átdolgozta Bródy Sándor), Bp., Singer és Wolfner, é. n. [1894?], 175 1. 39
