Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 5. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓS - Tornai József: Radnóti közöttünk

Tornai József

Radnóti közöttünk

Az 1970-es években Beney Zsuzsa költő és orvos esszét írt arról, hogy Radnóti túlságosan nagylelkű volt, amikor munkaszolgálatos megaláztatásai közben még mindig hazájának nevezte Magyarországot a Nem tudhatom című versében:

Nem tudhatom, másnak e tájék mit jelent,

Nekem szülőhazám e lángoktól ölelt

Kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.

Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága.

Az esszét akkoriban sehol sem közölték. A témát nem tartották időszerűnek. Vagy nem mertek vele foglalkozni?

Nem emlékszem, azóta is publikálhatta-e valahol.

Zsuzsa nekem akkor már évek óta barátom volt: hozzá fordultam érzelmi bajaimmal. O is velem osztotta meg férje és kétéves kisfia váratlan halálát.

Nemcsak költő, orvos, hanem nagyon finoman elemző pszichológus is volt. Mindig egyetértettünk egymással.

Ezúttal vitatkoztunk.

Nem azért, mintha az esszé kiindulópontjában másként gondolkoztam volna: a zsidótörvények következményei szerintem is ellentétben álltak a magyar állampolgárok jogaival és méltóságával. Radnótit és sok társát indokolatlanul megalázták, kínozták, megölték a Horthy-világ zsoldosai, politikusai.

Mondtam Beney Zsuzsának: egyáltalán nem biztos, hogy Radnóti helyében én még mindig „hazámnak" tartottam volna szülőföldemet. Volt azonban egy zsidó családból származó magyar költő, akit büntetésnek is beillő módon dolgoztattak Budapesttől Nagyváradig vagy Székelyhídig, Körösfeketetóig. O minden idegszálával magyarnak, magyar költőnek vallotta magát.

Hogy tudhattuk volna ezt mi jobban, mint ő maga?

Ráadásul irtózatos sorsába vasalt költészete a magyar líra egyik legkülönösebb, legtitokzatosabb fejleménye. Radnóti hangja átüt azon a nem kis európaivilágirodalmi műveltségen, melynek birtokában élt.

Nekem fiatal koromtól kezdve az volt az eszményképem: mindent tudni kell, ami a távolabbi vagy a közelebbi múlt írásbeliségében történt, és mégis saját hangon szólni. Radnóti fordításai a francia, a német, az angol, a görög és a latin hagyományból mind az ő verseit szolgálják. És akkor még nem beszéltem arról:

7