Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 12. szám - Heltai Nándor: Tóth Lászlónak is köszönhető, hogy Kecskemét szívébe fogadta Kodály Zoltánt
ajánlással fordulunk méltóságodhoz, hogy Kodály Zoltánnak, városunk díszpolgárává leendő megválasztása érdekéhen nagy szeretettel minden nemzeti értéket hűséggel megbecsülő lélekkel saját hatáskörében mindent megtenni szíveskedjék. A Corvin-koszorús Kodály Zoltánnak, a magyar dal apostolának városunk díszpolgárává leendő megválasztása érdekében indokaink kétfélék. Relatívok és Abszolútok. I. Relatív indokok Kiskunfélegyháza országos hírű íróját, Szeged város múzeumának igazgatóját, Móra Ferencet díszpolgárává választotta, a szegedi egyetem pedig tiszteletbeli doktorrá avatta. Október hónapban ünnepelte hazánk, sőt az egész világ ötvenedik születésnapja alkalmából kiváló hazánkfiát, Kálmán Imre operettszerzőt. Az egész világot bejáró művei közül csak kettőt (Tatárjárás, Obsitos) komponált magyar szövegre. Székhelyét aztán Bécsbe, az operett hazájába tette át, és itt írta német szövegre, strauszi hatások alatt itt-ott magyaros ízű többi operettjét. Kálmán Imre jubileuma a következőképpen ment végbe. Főméltóságú Kormányzó Urunk a II. osztályú érdemkereszttel tüntette ki. Családjával együtt megjelent a pesti Vigadóban tartott Kálmán hangversenyen, mely alkalommal Hubay Jenő, a Zeneművészeti Főiskola igazgatója üdvözölte a jubilánst meleg hangú beszédben. Ezen relatív alapú indokokból már nyilvánvaló, hogy nekünk is illik méltóképpen megbecsülnünk városunk világhírű szülöttét 50-ik születése napján, azt a Kodály Zoltánt, aki a Petőfi Sándor, Liszt Ferenc, Munkácsy Mihály, Jókai Mór nívóján univerzális értékű lantosa kicsiny nemzetünknek. II. 1932 őszén hallották füleink Koudela Gézának, a zeneművészeti főiskola pap tanárának hatalmas beszédét a kecskeméti róm. kath. egyházi énekkar zászlószentelési ünnepélyén. Beszédében megemlékezett Kodály Psalmus Hungaricusának római bemutatójáról, amelyen ő is jelen volt. Hirdette, hogy a hangverseny után az olasz zenei nagyságok körülvették, megölelték, megcsókolták őt, extá- zissal mondták: ez a magyar zenének szólt, melyhez képest az olasz semmi! Megkapó és megrázó méltatása ez a zsoltár csodálatos zengésének, amikor köztudomású, hogy az olasz föld a leggyönyörűbb virágoskertje az ének és muzsika művészetének. Berlin egyik legnagyobb lapjában, a Berliner Kurierban írja Németország egyik legilletékesebb zenekritikusa Oskar Bie „Gibt uns mehr Kodály! Er und Bartók sind Gipfel der gegenwärtigen Musik." „Adjatok nekünk több Kodályt! Ő és Bartók a mai zene csúcsát képviselik." A világ első operája, a milánói Scala most iktatta műsorba Kodály Zoltán Székelyfonó című operáját. Magyar zeneszerző a zenei értékelés eme legmagasabb csúcsára először jutott fel ezen eddig egyetlen esetben. Folyó hó 20-án leplezte le a nemzet Budapesten a magyar parasztnak Nagyatádi Szabó Istvánnak szobrát. Gömbös Gyula miniszterelnök a szobor talapzatáról mindenki által hallható hangon kiáltotta bele a mikrofonba. Vigyázzatok a magyar parasztra! Szent István királyunk pár évtized alatt hozta át őseinket a keresztény hitre. Kemény politika volt, de a nemzet politikai életét mentő. A rovások (naiv eposzunk - a magyar Nibelunglied -) tűzre vettettek. Riedl Frigyes és Beöthy Zsolt szerint örök és pótolhatatlan kárára a magyar irodalomnak. A táltosok, akik a pogány Szent dalokat énekelték, az igricek, regösök, akik a hősök tetteit pengették kobzaikon, fólnégyeltettek. De mégis élt a dal a nép tízezrei ajkán. A régi szöveg elveszett, de a régi melódia - új szöveggel — élt századról-századra istenhátamegetti, madárnemjárta zugaiban a hazának egész a XX. századig. Ekkor jött a kupié, 70
