Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 10. szám - Lengyel András: „…a vulkánló Európa hátán” (Németh Andor, a berlini tudósító)

megjelenést a Bécsi Magyar Újság 1922. 214. száma regisztrálta, 2x2. Kassák és Németh Andor művészi folyóirata címmel, majd, november 5-én Komlós Aladár értékelte: „Mi ennek a folyóiratnak a jelentősége? Egy szóba foglalva az, hogy a Nyugat utáni írónemzedék orgánuma." (BMU, 1922. nov. 5. 8.) Komlós ekkor még reménykedett a folytatásban: „A nagyobb közönséghez való eljutás érdekében" - írta - „kívánatos [...], hogy e revü ne váljék kísérleti laboratóriummá (erre ott a MA)". Valószínű, hogy ekkor, azaz november elején, maga Németh is reménykedvén a 2x2 folytathatóságában, még Bécsben tartózkodott. S csak ezt követően, valamikor november második felében, amikor kiderült, hogy olvasói érdeklődés híján nem lehet folytatni a közös vállalkozást, települt át Berlinbe. Danzinger (utóbb: Agárdi) Ferenc Déry Tiborhoz írott 1922. december 1-jei levele szerint: „A Panoráma Bölönivel és Kőhalmival a napokban átköltözik Berlinbe. Németh Andor hétfőn ment ugyanoda" (Déry Tibor levelezése 1901-1926. Közread. Botka Ferenc. Bp. 2006. 235.). Ez a hétfő november 2-a volt, Németh Andor tehát ekkor költözött át Berlinbe. Az első, már berliniként keltezett írásai december elején jelentek meg. A Bécsi Magyar Újság 277. száma két olyan cikket is közölt, amely már az új berlini tudósító számlájára írható. A fekete Berlin, amelynek cikkvégi, nyomtatott keltezése ez: „Berlin, december hó", alá van írva, bizonyos tehát, hogy ez Németh írása. E cikk, nagyon jellemzően, azzal indít, hogy „először" a „legáltalánosabb képet" adja a városról, s érezhető is, ez a városkép csakugyan egy friss szem új látása. Ugyanebben a számban olvasható Halottégetés címmel, „Berlin, december 3." keltezéssel egy névtelen cikk is, amely - alcíme szerint - „A Bécsi Magyar Újság jelentése". Bár a földolgozott téma, a berlini krematórium működése, kétségkívül szokatlan, sőt morbid, s itt a tudósító nem is nevezi meg magát, a szerző aligha lehet más, mint az új berlini tudósító, azaz maga Németh Andor. Mindkét írás létezése föltételezi, hogy aki írta, az valamennyi időt már eltöltött Berlinben, már túl volt az elhelyezkedésen, a várossal való első ismerkedésen.

Németh, mint az Emlékiratokból kiderül, Berlinben „egy elegáns penzióban" szállt meg, „a város centrumában, a Kurfürstendammhoz közel, a Nürnberger Platzon." (SzB, 612.) Elhelyezkedését, berlini életét megkönnyítette, hogy az osztrák schilling és a német márka árfolyamkülönbsége számára kedvező volt: „A német márka úgy leszállt, hogy szinte milliomosként érkeztünk ki. A schilling vásárlóereje tízszer akkora volt, mint a márkáé, s a márka még mindig zuhant. Pár hét múlva már óránként emelkedtek az árak." (SzB, 612.) A panzióban, ahol elhelyezkedett, magyarok is laktak, az Emlékiratok egy Kalmár nevű emigráns kommunistát és feleségét, „Loncit" említi meg, valamint a pár napig szintén ott időző két pesti asszonyt: Devecseri Erzsit és Grosz Rózsit. Utóbb, főleg a Nürnberg kávéházban más magyarokkal is összefutott, így pl. régi jó ismerősével, a festőművész Berény Róberttel, Balogh Lászlóval, „az igen kedves és lelkes kommunistával", a még Bécsből ismert Gerő Györggyel, majd később a Bécsből szintén Berlinbe költöző Komlós Aladárral, (vö. SzB, 612., 613.) Főnöke az akkoriban éppen szintén Berlinben tartózkodó Bölöni György volt. „A Bécsi Magyar Újságnak egy hetilapja is volt, amelyet Berlinbe nyomtattak. Ennek a hetilapnak Bölöni György volt a főszerkesztője, de ő intézte a Bécsi Magyar berlini ügyeit is. Nekem tehát Bölöni volt a főnököm, tőle kaptam a fizetésemet, és ő irányított ide-oda, a politikai események szerint." (SzB, 613.) A Bölöni házaspárral s Bölöni közvetlen munkatársával, Kőhalmi Bélával Németh így szintén sűrűn összejött a berlini időkben. „Bölöniné remek vacsorákat készített, melyeknek elkészítésében Gyurka is részt vett. Főként hazai ételekkel traktáltak bennünket, lucskos káposztával, káposztás rétesekkel és ilyesmikkel." (SzB, 613.)

A tudósítói munka, a jelentős németországi események nyomon követése Némethet természetesen el-elszólította Berlinből. Németország ez időben különösen nehéz, sőt válságos időket élt. 1923. január 11-étől Franciaország katonailag megszállta a Ruhr-vidék

61