Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 3. szám - Filep Tamás Gusztáv: Deklasszálódás, unalom, irónia

Egy évvel A két Böszörményi megjelenése után Ligetinek újabb regénye jelenik meg, szintén az Erdélyi Szépmíves Céhnél. Ez Az idegen csillag, illetve a második, budapesti kiadás címe szerint A néger hősszerelmes. A XIX. század magyar irodalmában többek (Egressy Gábor, Jókai Mór) által tanulmányban, emlékezésben megjelenített néger Shakespeare-színésznek, Ira Aldridge-nak az életrajzi regénye ez, akinek nagyapja még törzsfőnök volt Afrikában; apját és nagyapját hittérítő prédikátor menekítette szabadságlevél birtokában Amerikába a rabszolgakereskedők elől. A törzsfőnök nagyapa egy idő után visszatér, s örökre eltűnik a dzsungelben, az apa viszont az Újvilágban a feketék prédikátora lesz. Ira Aldridge fölserdülve Edmund Kean, az Amerikában vendégszereplő Shakespeare-színész szolgájává szegődik, s búcsú nélkül elhagyva szüleit Angliába költözik, majd miután a mogorva Kean kidobja, maga is autodidakta színész lesz, utóbb Európa-szerte ismert aktor, német lovag, császárok kitüntetettje - de végül a cári udvarból hazafelé tartva magányosan hal meg a lodzi gettó zsidói között. Aldridge a regényben ösztönös, robusztus, képzetlen tehetség, természetes őszinteséggel fogadja be a civilizációt és ütközik annak realitásaihoz; minél otthonosabban mozog benne, minél több elismerésben részesül, annál inkább érezni kénytelen az idegenségét, azt, hogy a tehetségét értékelik ugyan, de főként az egzotikumot látják benne, s bár ugyanannak az angol kultúrának a neveltje, mint az ország többi polgára, igazából sohasem fogadják be. Élete végén ismeri föl visszavonhatatlanul, hogy alkata és környezete visszazárja őt a régen és önként elhagyott Harlembe, a fajta karámjába, amelynek közegét a lodzi zsidók körében éli át újra.

Kós Károly, aki a „regényes életrajzok" kurzusát mélységesen megvetette, s a regényről írt cikkében is elparentálta a reménytelen tömegeknek írott efféle „életvágy-regényeket", amelyek irodalomnak selejtesek, életrajznak hazugak - a legnagyobb elismeréssel illette Az idegen csillagot és a fölhalmozott anyag mögé visszavonuló, csak hőse sorsán keresztül megnyilatkozó szerzőjét; „Az idegen csillag minden Ligeti-írás között feltétlenül a legsikerültebb. Meséje az első szótól az utolsóig lebilincselően érdekes, anélkül, hogy egyetlenegyszer is a mai írók által gyakran használt olyan eszközökhöz nyúlna, melyeket pedig sokrészben egzotikus tárgya kínálva-kínál, de amelyektől jóízlése visszatartotta." S végül a többek által idézett mondat: „Úgy érezzük, hogy ez az idegen tárgyú könyv sok kifejezetten magyar tárgyú könyvnél magyarabb és sok erdélyi magyar kisebbségi regénynél erdélyibb és kisebbségibb regény."40 Meggondolkodtató azonban, hogy a korszak legjobb irodalomkritikusa'inak egyike, Cs. Szabó László - a második, a magyarországi, A néger hősszerelmes című kiadásról írva - elismeri az őszinte, mégis sikertelen asszimiláció problematikájának aktualitását, s azt is, hogy „Ligeti regényes életrajza végig elkerüli az erőltetett szimbolikát", a központi motívum teherbíró volta iránt azonban kételyeket támaszt. Szerinte a téma kiürülése szerkezeti gondokat okoz; ennek fölismerése késztethette az írót - „anyag és probléma kettős hiányában" - a regény gyors befejezésére.41 Valóban tehertétele a műfajnak - a mi szempontunkból -, hogy nem alkalmazhatja a drá- maiság néhány jpontba sűrítésének módszerét - Ligetinek megint túl sokat kellett a nar- rációra bíznia. Ám az is igaz, hogy az epikus folyamban vannak jól kiaknázott sűrűsödési pontok, s fontos, hogy Ligeti a címszereplőt nem egyszerűen egy kiélezett helyzetben megnyilvánuló drasztikus előítéletrendszerrel ütköztette össze. A főhősben otthonta- lansága nem akkor tudatosul, amikor példának okáért meg akarják lincselni - otthon, Amerikában, amikor hazalátogat, s a feketékre vonatkozó tilalmat áthágva lisztes képpel a színpadra lép. A fajgyűlölők elől csak menekül. A megsemmisítő csapások intelligens és

40 Kós Károly: Az idegen csillag. Ligeti Ernő regénye. Erdélyi Helikon, 1933. 2. szám, 133-134. p.

41 Cs. Szabó László: A néger hősszerelmes. Ligeti Ernő regénye. Nyugat 1934.1., 6 k. 113. p.

104