Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 2. szám - Tódor János: Melósnovellák
kezembe nyomja a népnevelőt, ő meg a taxizásból átmentett ólmosbotját fogja marokra. Dehogyis mernek azok verekedni! Tóni, ez a nagydarab állat, hüppögve nyöszörög, hogy ne dobjuk föl őket, mert akkor neki annyi. Van elég baja. Az egyik megzuhant árus beköpte, már háromszor hallgatták ki a rendőrök, s beígérték neki, hogy följelentik. Mi lesz a családjával, ha kirúgják, sittre vágják? Most született a negyedik gyereke. Erre mi Nyakas kollégával úgy csinálunk, mint a nagymenők. Gondolkodási időt kérünk, és félrevonulunk tanácskozni.- Na, ide figyeljetek, faszfejek - viszi a szót sofőröm. - Nem mószerolunk be benneteket, bár amilyen tetűk vagytok, megérdemelnétek. De ha még egyszer próbálkoztok, akkor az Ifával megyek át rajtatok. Egy héttel a rendészek kiöntésére tett hólyagkönnyítő kísérlet után levettek a kocsiról, és bedugtak a raktárba. A diszpécser szerint azért, mert kevés az áru, nincs szükség két éjszakai terítő járatra. Persze nyomban tiltakoztam, nem volt joguk, hogy ezt tegyék velem. Elvégre én egyszer sem buktam meg, nem úgy, mint azok, akik ellen vizsgálat folyik, mégis kocsin maradhatnak. Nem rossz itt bent, éjhosszat hülyéskedünk a nőkkel, snúrozunk, kártyázunk meg iszunk, csakhogy nincs benne pénz. Legalábbis annyi, amennyit megszoktam.- Hallom, nem tetszik magának a raktárban. Nem elég, hogy tanult emberként gúnyt űzött a rendészekből, odabent is bujtogatja, lázítja a dolgozókat. — Csak nézek a tésztaképű kirendeltségvezetőre, aki nagy kegyesen végre fogadni méltózta- tott. Ilyenek lehettek az Andrássy út 60. pecsétgyűrűs verőlegényei, amikor nagy néha gondolkodni szerettek volna, ám az istennek se jutott eszükbe semmi. De ez alighanem mégsem az a kategória, mert mielőtt még bármit is válaszolhatnék neki, nyájasba vált, kávéval kínál, éppen hogy csak fodros blúzú titkárnőjét nem ajánlja fel.- Javasolnék én magának valamit - eregeti a pofámba a füstöt -, megbeszéltem a központban, hogy átveszik jogi előadónak. Mégiscsak abszurdum, hogy ilyen magas iskolai végzettséggel zsákokat emelgessen valaki... No végre, hogy kinyögted, sóhajtok föl.- Megtisztelő, hogy fáradozik az érdekemben, de én továbbra is kocsikísérő szeretnék maradni. Semmi kedvem a maguk disznóságaihoz jogászként asszisztálni. Este műszakkezdéskor közölte velem a művezető, hogy nézzek más munka után, mert a jövő héttől nem tud a raktárban foglalkoztatni. Arról pedig szó sem lehet, hogy kocsira kerüljek. Nyakas Józsival a szokott helyen, az élelmiszerbolt mellett, a zöldben tartottuk a búcsúztatómat. Amíg gurguláztunk, ellopták a falhoz támasztott kerékpárjainkat. Az enyém egy vadiúj Csepel volt, ezért bejelentettem a lopást a rendőrségen, de persze nem lett meg. Ám az ügyben nyomozó izgága törzszászlós nem nyugodott bele a kudarcba, és bringatolvaj híján engem jelentett föl, közterületen való szeszesital fogyasztás miatt. A tanács szabálysértési hatósága által kirótt pénzbüntetést első gyámügyi főelőadói illetményemből fizettem be. 25