Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 11. szám - Bereznai Zsuzsanna: Falucsúfoló mesék Kecskemét vidékén
Utólag kecskeméti sugallatra történt az az eset, hogy a kecskemétiek egy döglött kutyát tettek a szószékre. Ez a nagykőrösi templomban történt. Nagykőröst a kecskemétiek régente taligás városnak nevezték tréfásan. Rengeteg taliga volt itt, a terméköket taligán hordták a piacra. Én is sokat húztam a nagyapa előtt a taligát a homokban, míg kiértünk a szőlőből. Azon is sokat viccelődtek a kecskemétiek, hogy a körösiek a taligát húzzák, és nem tolják. Azt mondták róluk: Nagykőrösön nem merik a taligát tolni, mert félnek, hogy belelépnek. E helyhez kötött szólás magyarázata így szól: Találkozik a kecskeméti talyigás a nagykor ősivel. A kecskeméti maga előtt tolja a talyigát, a körösi ellenkezőleg - húzza maga után. Kérdi a kecskeméti:- Szomszéd, miért húzza kend a talyigát, amikor tolni sokkal könnyebb?-Azért -feleli a körösi -, mert félek, hogy belelépek. A kecskemétiek még ma is gyakran megkérdezik a nagykőrösiektől tréfaképpen: Fütyül-e még Kőrösön a gyorsvonat? Ezt a csúfolót Szabó Kálmán is feljegyezte az 1930-as években: Volt idő, amikor a gyorsvonat nem állt meg Nagykőrösön. Akkor terjedt el a ma is élő közmondás: Füttyent, mint Nagykőrösnek a gyorsvonat. A kecskemétiek a nagykőrösieket uborkásoknak, uborkaorrúaknak és salátásoknak csúfolták. A körösiek uborkája igen híres volt. Az nem volt keserű, meg jó volt. És azt mondták, hogy Kőrösnek van egy uborkaegyenesítő gyára, ami azt jelenti, hogy a görbe uborkát is kiegyenesítették - olyan jól értettek hozzá. Azt mondták régen annak, aki Nagykőrösre ment, hogy menjetek az uborkásokhoz. Nagykőrösön is számos olyan tréfás történetet emlegettek a hitelesség tudatával, melyek országszerte ismeretes rátótiádák. Nagykőrösön megkérdezték a kecskeméti embert:- Látott-e már ürgét?- Láttam, hát!- Oszt mit csinált vele?- Hát, meglőttem röptébe! A kecskeméti ember esetét Jókai Mór is feljegyezte a múlt század közepén. A röptében lelőtt ürge a magyar népmesekatalógusban is szereplő vándortéma, melyet egy falusoroló versben is megtalálhatunk: Kecskeméten az ürgét röptében meglőtték, Nagy-Lédeczen a létrát keresztbe cepelték, Rátótiak a rákot szabónak megtették, Hetényben a rókát farkasnak nevelték. A vers utolsó csúfolója a Szolnok megyei Hetény településre vonatkozik. Ma is igaznak tartott történetként emlegetik Kőrösön azt a tréfás esetet, hogy Kecskeméten félreverték a harangot, amikor meglátták, hogy egy piros szoknya volt kiakasztva, s a lisztes hordót meg csapraverték. A két város lakóinak kölcsönös évődéséről, vetélkedéséről Szabó Kálmán is számos népi elbeszélést gyűjtött össze az 1930-as években. A következő történet arról szól, hogyan ütötték agyon a kolerát Nagykőrösön. A körösiek szerint az egészet a kecskemétiek találták ki: 42
