Forrás, 1999 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 2. szám - Horváth Ágnes: Tizenévesek állampolgári kultúrája (tanulmány Szabó Ildikó és Örkény Antal könyvéről)

datos állampolgári magatartás kialakulásához nélkülözhetetlen társadalmi tudás elosztásában és eloszlásában.” Az iskolarendszeren belül működő szelekciós mechanizmusok markáns különbségeket eredményeznek a különböző iskolatípusba járó tanulók között. „Míg a középiskolában töltött időszak alatt a gimnazisták és a szakközépiskolások érdeklődése kiszélesedik, addig a szakmunkástanulóké a nyolcadik osztályosok átlaga körül marad.” A beszűkülés pedig az emocionális, indulati elemek felerősödéséhez, a manipulativ befolyásolás lehetőségeinek kiterjedéséhez, a társadalmi cselekvés antidemokratikus megnyilvánulásaihoz vezet.

Ahogy az állampolgári kultúra fogalma önmagában is rendkívül sok tényező együttesét jelenti, úgy a felnövekvő nemzedék gondolkodásában, attitűdjében is sok-sok egymással gyakran ellentmondásos viszonyban lévő ismeret, tapasztalat, norma és érték befolyásolja a társadalmi magatartás belső motívumai. A spontaneitás, az érzelmi viszonyulás bizonyos fokú természetességén túlmenően azonban a modern polgári demokratikus berendezkedésben való érvényesülés és érdekérvényesítés elsősorban a tudatos, megfelelő ismeretekre épülő, a törvényes kereteket preferáló magatartásformák elsajátítása révén lehetséges. Ehhez azonban nem csupán a kötetben vizsgált fiatal generációnak van szüksége további tanulásra, hanem a történelmi megpróbáltatásait gondolataiban, érzelmeiben, társadalmi kultúrájában még sokáig hordozó felnőtt társadalomnak is. A könyv pedig ahhoz nyújt támpontokat, hogy világos rendszerben, logikus gondolatmenetek sorozatában követhessük végig azokat a stációkat, melyeken keresztül valamennyiünk állampolgári kultúrája, társadalmi tudása és érzékenysége nap mint nap megnyilvánul. Ajánlom ezért a könyvet mindazoknak, akik fiatalokkal foglalkoznak, tanároknak, oktatáspolitikusoknak, a társadalomért felelősséget érző értelmiségieknek, s persze mindazoknak, akik egy élvezetesen megírt politikai szociológiai művet akarnak olvasni. 1 2 3

1 A kutatás előzményeinek tekinthetjük azt az Európában tudomásom szerint egyedülálló vizsgálatsorozatot, amelyben különböző korosztályok képviselőinek részben ugyanazokat a kérdéseket címezve, a fiatalok válaszai alapján átfogó és összehasonlító elemzések születhettek egy-egy korcsoport állampolgári tudatának főbb jellemzőiről. Ilyenek az utóbbi évek vizsgálataiból: Csepeli György-Závecz Tibor: Európai és nemzeti kötődések a magyar tizenévesek körében. In: Vesztesek. Ifjúság az ezredfordulón (Szerk.: Gazsó Ferenc és Stumpf István), Bp. 1995, Ezredforduló Alapítvány; Szabó Ildikó-Örkény Antal: A 14-15 évesek interkulturális világképe. In: Többség-kisebbség (Szerk.: Terestyéni Tamás). Bp.1997, Osiris-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport; Szabó Ildikó-Horváth Agnes-Marián Béla: Történelem és politika a főiskolások állampolgári kultúrájában. Forrás. 1997.1.

2 Például Széchenyi István, Zrínyi Ilona. Szent László nevét 39, 27, 25 százalékban említették azok között, akikről utcát neveznének el; a huszadik századi politikusok közül Nagy Imrén kívül szinte senkit nem választottak; őt is csak 12 százalékuk. A rangsort a művészeti-tudományos élet kiválóságai vezették (Szent-Györgyi Albert - 33, Bartók Béla - 25, vagy Karinthy Frigyes 17 százalékponttal).

3 Például a házasságon kívüli nemi élet vagy az abortusz liberális megítélése a halálbüntetés megengedésével, illetve a bevándorlók és bizonyos kisebbségek irányában megnyilvánuló elutasító attitűddel jár együtt.

Szabó Ildikó - Örkény Antal: Tizenévesek állampolgári kultúrája, 250 oldal Minoritás Alapítvány, Bp. 1998

83