Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 2. szám - Gál Sándor: Itt és most (Találkozásaim és levelezésem Balogh Edgárral)
Kedves Sándor, leveledet (a jó hírrel) megválaszolatlanul hagytam hátra, közben Pesten a könyvhét vendége voltam, s ott érdeklődve dolgaink iránt, örömmel állapíthattam meg, hogy értesülésed pontos volt. Olvastam Sándor Lászlónál, a Sarló-ügyek mindenesénél Ló'rincz Gyula levelét, a most sorra kerülő gombaszögi fesztiválon tényleg lesz megemlékezés, és meghívás a Csallóköz egy falujába is, értekezni a múltról. Nos, itt van még véleményeltérés pesti sarlós-barátaink ui. nem szeretnének elszigetelődni a szlovákiai közélet, s a szlovák DAV-hagyományőrzők köreitől, s inkább egy nagyobb (meg is közelíthető) helyen, Pozsonyban, Érsekújváron, vagy Dunaszerdahelyen kívánnák ezt a találkozót, esetleg kiegészítve egy falulátogatással.17 Az idevágó végleges megegyezés nem rajtam múlik, várom. Érkezett közben egy meghívás az őrsújfalusi művelődési táborba is, ez nem a Csemadok? Mindenestre Gombaszögre is, Orsújfalura is ellátogatnak barátaink. Én - útlevelemtől függően - a szeptemberi ankétra mennék el (feleségemmel), s utána, a hó végén, részt vennék a debreceni Sarló-kiállításon. Erre nagyban folynak az előkészületek. Örömmel olvasom az Irodalmi Szemlének adott szép életrajzi és művészi vallomásodat Tóth László interpretációjában. A könyved még nem került elő, majd személyesen veszem át Tőled. Egy dedikált példányt Szárnyasoltár című könyvheti kis könyvemből Pesten hagytam Sándor Lászlónál, ő Nagyidai Ernőnek adja majd át. Fő az egészség! Vigyázz tehát nagyon magadra, nekünk épkézláb makkegészséges, cselekvő Gál Sándorra van szükségünk. Szó volt Pesten egy Fábry Zoltán Kollégium létesítéséről, ez volna a Sarlóörökség tetőzése. Erről majd többet szóban. Szeretettel köszönti Családodat, Téged ölel Balogh Edgár. (17./ A levélben jelzett találkozókból, illetve a gombaszögi megemlékezésből semmi sem valósult meg. Az évfordulóra kiadott Ez volt a Sarló c. emlékezésgyűjtemény - Sándor László szerkesztésében - Budapesten jelent meg, de annak terjesztését Szlovákiában nem engedélyezték. Debrecenben aztán 1978 decemberében került sor a Sarló-kiállításra a Déry Múzeumban, ahol a Sarló dokumentumok zöme ma is megtalálható; ezt a gyűjteményt dr. Boross Zoltán rendezte. Ugyancsak Debrecenben valósult meg - egyidóhen az említett kiállítással - egy ünnepi emlékülés is, a mozgalom megalakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából. * Az elóLb említett debreceni összejövetelen magam is részt vettem, de a nagy tolongásban Balogh Edgárral csak pár szót tudtam váltani, meg az akkor már engedélyezett Folyó című kötetemet adhattam át neki. Mindennek közel húsz esztendeje immár. Ám azóta is gyakorta kényszerít gondolkodásra ez a három éves kapcsolat és levelezés. Történetesen az egésznek az a része, amelyet Balogh Edgár és Ló'rincz Gyula viszonya, illetve szerepvállalása tükröz, nem különben az, amit Balogh Edgárnak a DAV-val, a „davistákkal” kapcsolatos kitartóan pozitív vélekedése jelent. (A DAV — mozaikszó, az alapítók keresztnevének kezdó'77
