Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 4. szám - Gion Nándor: Ez a nap a miénk (regény - VI. rész)

Felpattantam, olyan gyorsan és olyan erővel, hogy feldöntöttem a búzakeresztet, a kévék szétgurultak, megperdültem és nyomban tüzeltem volna, de akkor valahonnan lentről, szinte a föld alól Török Ádám szólalt meg.- Ne heveskedj már, az isten köpjön le. Csak azért jöttem, hogy megsimogassam a fejed. Biztosan nagyon megijedtél.

A tarlón hasalt, lehet, hogy kúszva jött, vagy csak akkor vetette magát a földre, amikor én szétrúgtam a búzakeresztet. Ha állva marad, akár lelőhettem volna. Sötétben gyújtogatok között nem sokat spekulál az ember.- Egyáltalán nem ijedtem meg - mondtam rekedten, és eltettem a forgópisztolyt. Ekkor már kicsit remegett és fájt is a régen szétlőtt jobb kezem.

Török Adám felállt, odajött hozzám.- Három lövést hallottam.- Én lőttem háromszor. Többen voltak. Valóban fel akarták gyújtani a búzát.- Ordítozást is hallottam.- Pontosan belelőttem a lángba.- Megnézzük? Kihozom a viharlámpát.- Ekkora sötétségben a viharlámpa nagyon jó célpont lenne.- Nem hiszem, hogy van fegyverük. Visszalőttek volna.- Várjuk meg a pirkadatot - óvatoskodtam. - Akkor is ráérünk körülnézni. így tanultam a háborúban.- Jól van, várjunk, ha háborúban ez a szokás — hagyta rám Török Adám.

Búzakévékre ültünk, és kivártuk a hajnalt. A fekete sötétség szürke lett,

aztán gyorsan kivilágosodott a határ, és amikor már a Békás rétet is láttuk, cigarettát sodortunk és rágyújtottunk. A kezem még mindig fájt egy kicsit, néha remegett is, az éjszaka igencsak hiányzott a cigaretta. Átmentünk a Váry birtokra, abba az irányba, amerre a három golyót kilőttem. Az egyik búzakereszt mellett fekete pöttyökre bukkantunk, megszáradt vércseppekre. Valamivel távolabb már vércsík látszott. Itt találhatott telibe a második vagy a harmadik golyó. A vérnyomok a Békás-rétig vezettek, ott megszűntek. A vizenyős réten hosszúlábú bíbicek szaladgáltak, a vízen fekete szárcsák és tarkatollú vadkacsák úsztak. Olyan békességes volt a tájék, mintha itt sohasem lövöldöztek volna.- Pontosan azt csinálták, amit megsejtettem - mondta Török Ádám. - Csónakkal jöttek idáig, azután csónakon pucoltak el. Most már a csatornán úsznak. Lehet, hogy horgászni nincs kedvük, mert elfolyt valamennyi vérük, de azért hazaérkeznek. És egyszer még visszajöhetnek.- Ezen a nyáron már nem. Megtanulták, hogy hol lakik a jóisten, és hogy sötétben is golyót lehet kapni.- Sokat büszkélkedsz. Elismerem, hogy a kacska kezeddel is jól bánsz a pisztollyal, de a búzát még nem csépeltük ki.- Te messziről megszimatolod a bajt, én viszont megérzem, ha a közelembe ér. És akkor lövök. Valakinek szétlőttem a seggét az éjszaka. Az illető elég sokáig fog gyöngélkedni. Ennek majd elterjed a híre. Nyugalomban kicsépelheted a búzádat.- Kár, hogy nem az én földemre jöttek - mondta sajnálkozva Török Ádám. - Akkor most nemcsak vérnyomok, hanem hullák is lennének a tar82