Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 6. szám - „Ugye, ír újra?” (Domahidy András és Katona Piroska levelezése)
győzöm mindenkinek kölcsönadni az enyémet. Most épp Somogy megyében forgatják barátaim, barátnőim. Egykori fiaim 30 éves találkozójára mentem Kaposvárra, akkor vittem magammal. Szennában - oda 8 kilométerre - egy igen kedves falumúzeum alakul ki az élő falu közepén, a műemlék templom körül, annak a gondnoka egy igen kedves fiatal barátnőm. Ő már akkor belefogott az Árnyak és asszonyok olvasásába, amikor nála töltöttem 3 napot. El van ragadtatva. Nemcsak lelkes olvasó, hanem munkakörének is lelkes és hivatott betöltője. Most éppen zsupszalmát csépelte- tett, amire a megyéből lebontva odahozott és a múzeum-faluban újra fólépülő házak fedésére van szükség. A TSZ megtermeli a rozsot, de a kézi aratásról, cséplésről már a múzeum, azaz Mária gondoskodik. Az élethűen berendezett házakat ő élővé is teszi: pogácsát süt, gyümölcsöt aszal a kemencékben, sző a szövőszéken, baromfit nevel az udvarban. Még a muskátlit is lyukas bádogedényekben rakta a tornác párkányára, mint az igazi falusiak. Nagyon élvezi a munkáját. Ez, azt hiszem, a legtöbb, amit elérhet valaki. E nyárvégi kirándulás után most itthon élvezem a vénasszonyok nyarát. Aranyos idő van - el ne kiabáljam! Az őszi lombhullás eszembe juttatja a gingko biloba levelét. Én egy kaposvári kertben ismertem meg ezt a különleges fát, az őszi fényben sütkéreztem mellette 37 évvel ezelőtt. Jaj, de régen volt! Még egyszer köszönöm a kéziratot, ezt is el fogom olvastatni az érdeklődőkkel. Borsos Béla már bejelentette igényét, de most tolmácskodik a nemzetközi állategészségügyi kongresszuson. Mint szakmabeli külön örült az ausztráliai bélyegeken látható dísz-pintyeknek. Szeretettel és barátsággal üdvözli Piroska Képes levelezőlap dátum nélkül, postabélyegző 2(?) oct. 1980. Armadale W., Austria (A képeslap Skakespeare szülőházának a mását ábrázolja.) Kedves Piroska, tegnap érkezett a Kortárs 7, nagyon szépen köszönöm és számos üdvözlet Magának és családjának innen Perthből, ami, látja, nem annyira a világ vége, ha ilyen replikákat tarthat magának, mint ez a ház. Kézcsókkal D. Andris Kecskemét, 1980. nov. 30. Kedves Andris! András napján koccintottunk az egészségére, s most a névnapi jókívánságokat egy csokorba fogva küldöm el a karácsonyiakkal, melyek kedves feleségének és egész családjának is szólnak. Kívánok erőt, egészséget, boldogságot, békét, sok örömet és mindent, ami az előbbiekhez szükséges. Köszönöm a szép perthi lapot. Majd én is küldök kecskemétit a világ innenső végéről. A mi televíziónk jóvoltából már van némi fogalmam a távoli világrészről, mert két adás is volt az Ausztráliában élő magyarokról. A forgatócsoport nem kért tőlem tanácsot, hova is menjenek, így Melbourne és Sydney volt a terep. Nagy fogás volt, hogy a Nyolcak festő csoportjának egyetlen élő tagját, Orbán Dezsőt is megszólaltathatták, sőt még egy Bach-korszak elől emigrált magyar 94 éves unokáját is kameravégre kapták otthonában. Egyébként egész Noé bárkájára való gyűjteményt szedtek össze a század elején, majd 38-ban, 45 után, 56-ban és az azóta kivándoroltakból. Rokonszenves volt egy Szentesi (talán Gyula) nevű 30 éve kinn élő nyilatkozó, aki hi42
