Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 1. szám - Lengyel András: Egy mentés történetéhez (Bibó István hat levele)

3. Budapest, 1948. szeptember 21. Kedves Frida Néni! Nincs és még nem lehet különösebb újság az ügyben, azonban újból körültájéko­zódtam a belügy illetékes helyén, mert véletlenül éppen most kellett intéznem egy­szerre két teljesen hasonló ügyet: mind a két esetben tiszta magyar házastársat és félig vagy egészen német házastársat vettek fel a listára együtt, s mind a két esetben a statisztikai bizonyítvány egyszerű bemutatására a magyar házastársat levették, a németet pedig a kivételezettek listájára tették. Az, hogy volt-e vagy nem volt fel­szólamlás, egyik esetben sem számított sokat, mert a bizonyítvány bemutatására minden további írás nélkül intézkednek. Mindez azonban csak akkor ilyen egysze­rű, ha már a belügyben van végleg a lista. Nem túl barátságos dolog ez, az embert az utolsó pillanatig vélt bizonytalanságban tartani, holott semmi komoly veszély nincsen: a statisztikai bizonyítvány teljes biztonságot jelent s az egész üzem elég rendezett ahhoz, hogy ezt érvényesíteni is lehessen; csak éppen ez az átkos közpon­tosítás nem engedi, hogy mindez a helyszínen kerüljön végleges döntéshez azoknál, akiknek tiszta az ügye. Nagyon kérem tehát Frida Nénit, hogy távoztasson el ma­gától mindenféle veszélyeztetettség-érzést ezzel az üggyel kapcsolatban, mert min­den tréfán kívül azt kell mondanom, hogy e pillanatban két bacillus, mely éppen most szállott be az ablakon, vagy egy repedés a plafonon, melynél fogva az tíz év múlva le fog omlani, sokkal közelebbi és reálisabb veszélyek, mint az egész kitele­pítés minden listájával együtt. Semmiféle helyi intézkedésre nem kerül sor, amíg a belügyben a legeslegutolsó listát össze nem állították, és még arról is nehézség nél­kül le lehet kerülni azoknak, akik olymértékben rendben vannak, mint Frida Né­niék. A statisztikai hivatalt hét közepén megpróbálom újból sürgetni, bár azt mond­ták, hogy két hétre készül el és minden soronkívüliség szigorúan tilos. Eisner Manó levelét megkaptam; látom, hogy végtelen gondossággal kezeli az ügyet; neki is meg fogom mindezt írni. Az egész családot sok szeretettel üdvözölve és kezeiket csókolva maradok Frida Néni szerető öccse Pista Gépelt levél, az aláírás autográf; a szövegben néhány kisebb autográf javítás. két teljesen hasonló ügyet: nem tudjuk, Bibó kiknek az ügyében járt még el; ez az utalás azonban így is érdekes, mert jelzi, Bibó praxisában nem a Schmidt-ügy intézése volt az egyedüli ilyen mentési akció. - két bacillus: Bibó itt minden való­színűség szerint szándékosan, a címzett megnyugtatása végett bagatellizálja a ve­szélyeket. - Eisner Manó (1884-1959): szegedi ügyvéd, Juhász Gyula hajdani ba­rátja, Pálos Endre néven egy ideig maga is írt. Bibóval való levelezését nem is­merjük. - szerető öccse: természetesen nem valóságos testvéri kapcsolatról, csupán a rokoni szálak udvariassági eltúlzásáról van szó. 4. Budapest, 1948. szept. 28. Kedves Gegi! Megkaptam leveledet és egyelőre úgy látom, hogy a világon senkit sem kell moz­gósítani, mert minden valószínűség szerint a statisztikai hivatali bizonyítvány elég 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom