Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 9. szám - Sztrinkó István: Kecskemét irodalmi néprajza

„ . .. még a nagyapámtól hallottam azt a traditiot, hogy ha az ember Luca napján elkezdve karácsonyig egy széket csinál — de úgy, hogy minden nap csak egy vágást teszen rajta — s ezen székecskével osztán karácsony éjszakáján punkto 11 órakor a templomba megy és a templom tornácába ráül ezon székre: mind meglátja a boszorkányokat.” Kecskemét környékén még a 20. század elején is ismeretes volt a lucapogácsa hiedelme. A család minden tagjának készült egy pogácsa, melyekbe egyforma nagyságú tollakat tűztek, s így tették be a forró kemencébe. „A hiedelem úgy szólt: akinek legjobban elég a tolla, az hal meg először.” (Kádár Lajos: Kolomp szól a ködből)

A húsvéti ünnepkör érdekes szokását örökíti meg Jókai Mór Hétköznapok című regényében az 1840-es évek Kecskemétjéről. A regény első fejezete az emlékezetes nagypénteki bikahajsszal kezdődik, később szóba kerül a nagypénteki kereplő is, mely leírás valós, ámbár már eltűnt szokásban gyökerezik. Valószínű, kecskeméti élményei alapján írt Jókai más műveiben a pünkösdi királyválasztásról, a pusztai párbajról, s itt ismerkedett meg több népéleti jelenséggel is. Kecskeméti benyomásairól így vallott egyik visszaemlékezésében: „Én mindenütt új meg új népélettel találkoztam, a pusztákon, a karámokban, a csárdában, a halásztanyán... összejöttem pusztabírákkal, hadnagyokkal, akik betyárt üldöznek,... Megismerkedtem a népnek észjárásával, fogalmaival, dalaival, közmondásaival, kifogyhatatlan humorával, hallottam a népmeséket a bogrács tüze mellett, a kukorica- fosztásnál, a szüretelésnél, láttam a híres „bikaharcot” s a „pünkösdi király” parádéját,... meg azokat a pusztai párbajokat, amik meseszámba mennek.”

A szépirodalom alapján úgy látszik, hogy a hús vét az egyik leggazdagabb szokás világú ünnepe volt a kecskeméti népnek. Mátyási említi a piros tojás ajándékozásának szokását, Szokolay pedig várostörténetében a már-már az emlékezetből is kikopott Emmaus-jórást. Húsvét másnapján a lakosság a Mária-kápolnához vonult, annak emlékére, hogy Jézus feltámadása után megjelent az Emmausba utazó tanítványoknak. Itt, a Mária-kápolna környékén ilyenkor „mézes kalácsosok, sör csapiárok, bormérők, és pecsenye sütők örömre, sokszor pajzánságig kicsapongó vígságra derítő táplálékkal kínálkoznak a’ kocsikon és gyalog oda tóduló vendégeknek. Ezután különféle játékok kezdődnek, a’ gyepen több helyen neki hevült vérű és kedvű öregek és ifjak megpendült muzsikára tiporzikálnak.” Jeles napnak számított az év utolsó napja is. Losonczi László Az év utolsó estéjén című verséhez fűzött magyarázatában leírja, hogy Szilveszter estéjét Bőved estének nevezik, mert „ .. ezen estét lakomázásban töltik. A név tehát annyit tenne: vedd be a mit bevehetsz mert ki tudja, érsz-e több sylvester-estét?”

A gazdasági élet szokásai közül Sántha György Kukoricafosztás című versében egy elhalványult maszkos-alakoskodó hagyományra, a tökálarccal való ijesztgetésre utal.

kedvére rémisztgetheti a sikongó vászonnépet egy halálfejre kivésett kivilágított nagy tökkel

Az ünnepek természetes velejárója volt a tánc és az ének. A szépirodalomban különösen gyakran bukkanunk hangszerek említésére, melyek közül a múlt században a duda és a hegedű szerepel a legtöbbször.

Jókai a Hétköznapokban egy egészen különös hangszert is megörökített. „Már hangszere is megérdemli a figyelmet, ez az úgynevezett szalmahegedű.

Egy diófadeszkára két összetartó szalmakötél van kifeszítve, s rá vékonyabb-vastagabb égerfalécek körösztbe rakva, mik két kis fakalapáccsal üttetve, a legsajátosabb melankolikus hangokat adják.” A leírás alapján azonban mégsem szalmahegedűnek, inkább cimbalomnak kell tartanunk ezt a minden bizonnyal egyedi készítésű, nagy találékonyságra valló hangszert.

Valószínű, még tovább szaporíthatok az apróbb szépirodalmi adatok, melyek Kecskemét néprajzához is kapcsolódnak. A szemle alapján az is bizonyos, hogy töredékes a kép, a népélet sok területéről szó sem esik. Mégis, reméljük, hogy a város leendő néprajzi összefoglalásához használhatóak lesznek ezek a szemelvények.

63