Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 9. szám - Miszlai Gabriella: A több vegyértékű ember (Tornai József regényéről)
Miszlai Gabriella A több vegyértékű ember Tornai József regényéről „Mert szerelmesnek lenni annyi, mint vérűnkben érezni, hogy van egy isten, aki körül ott forgunk, fázó atomok a mag körül, örökre messze tőle, örökre hozzárántva” (Tornai József: A kor all-híd)-M- ornai Józsefet költőként tartja számon az irodalmi közvélemény és az olvasók. S ez így jogos, hiszen pályafutását 1959-ben verseskötettel kezdte, s azóta két-hároméves időközökben rendszeresen jelennek meg újabb és újabb kötetei. A pályáját figyelemmel kisérő azonban tudja, hogy sokat fordít, s gondolatait a művészetről, a mű fogantatásáról — majd fokozatosan tágítva a kört —, az emberi lét leglényegesebb problémáiról esszéformában adja közre. Prózában írt történetet viszonylag későn, csak 1980-ban publikált. A Nap jár a homoktetőkön különböző indíttatású és megformálásé írásokat tartalmaz. Az egyes szám első személyű, de képzelt elbeszélői történetek mellett szerepelnek ebben a kötetben egyes szám harmadik személyű hagyományosnak nevezhető novellák és karcolatok és vállaltan önéletrajzi indíttatású írások is. Megjelenik a szülőfalu kopár világa, a buckák és a homok, s a maga jelenvalóságában a család: a klottgatyás kisfiú, aki nénje és két bátyja után a család Benjáminja. Feltűnik az anya soha el nem halványodó alakja. De itt van az első házasság különös kiindulópontja (Kívánság), s az egyik nagy ifjúkori szerelmi emlék lirává átlénye- gített története. (Hegycsúcs esőben). A szerkesztési szándék ellenére a történetek még meglehetősen esetlegesen sorakoznak; de jól látszik az a feszítő érzés, melynek létre kellett hoznia a következő köteteket. Megindult az elmúlt évtizedek végiggondolása. Most már csak valamilyen mag köré kell csoportosítani, valamilyen rendben kell megszólaltatni a tapasztalatokat, hogy a megtalált hangot, a megszerzett prózaírói gyakorlatot ennek a célnak a szolgálatába lehessen állítani. 1982-ben a Móra Kiadó megjelenteti A Lemenő Nap Dombját. A kisfiú életét láttatja a felnőtt férfi, azt a mozgalmasnak, színesnek megélt gyerekkort, mely egy szükségből kicsit szabadjára engedett gyerek sajátja volt. Ifjúságnak szóló könyv? Ha úgy gondoljuk, hogy a gyerekek legszívesebben saját korosztályukról olvasnak — talán igen. De valójában a mozaikokból az a világ épül föl, amely a költőt, a későbbi felnőttet meghatározza. Megtalálhatóak azok az értékek, melyek az életmű értékei lettek; a vonzódások, az örömök, melyek helyett a felnőtt soha nem tudott, nem is akart mást találni. Nyomozás a könyv 76
