Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 7. szám - Bárth János: Jelképpé nőtt virágok
Ünnepi alkalmakkor, pl. amikor közös műsort ad a magyar tv valamely más ország tv-jével, a magyar tv-bemondónők, mintegy magyar voltukat hangsúlyozva, előszeretettel viselnek kalocsai hímzéssel ékesített estélyi ruhát. Ugyanígy cselekednek egyes tartósan külföldön élő magyar hölgyek, akik ünnepi fogadásokon és más reprezentatív alkalmakkor szintén szívesen húznak magukra kalocsai hímzésű estélyi ruhát, hogy ezáltal hangsúlyozzák és kinyilvánítsák magyar voltukat. A világ nagy néprajzi múzeumai, ha a budapesti Néprajzi Múzeummal lebonyolított tárgycsere útján magyar anyagot akarnak szerezni, legtöbbször kalocsai viseletét visznek ki az országból. Következésképp gyűjteményükben kalocsai viseletek és hímzések képviselik a magyar népművészetet. Példaként említhetnénk több szovjet múzeumot vagy a berlini Museum für Volkskude-t, ahol egy 1950-es években cserélt kalocsai asszonyöltözet jelenti a raktár magyar anyagát. A legjobb példa talán mégis a párizsi Musée de L’ Homme, amelynek megkopott, de tanulságos állandó kiállításában, az európai népeket bemutató bábusorban, az albánok szomszédságában egy szomorúpamukos viseletbe öltöztetett kalocsai (szakmári) asszony és undercikes párja képviselik a magyarságot. A kalocsai népművészet magyar jelképpé magasztosulásának eseteit és példáit sorolva nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy Farkas Bertalan magyar űrhajós, valószínűleg magyar voltát hangsúlyozandó, a sajtó szöveges tájékoztatása és fényképe szerint egy kalocsai motívumokkal ékesített ládikát is vitt magával űrbéli útjára. Joggal merül föl a kérdés: Miért éppen a kalocsai népművészet vált napjainkra magyar jelképpé? Honnan ered, milyen művelődéstörténeti forrásokból táplálkozik ez a folyamat? Röviden két ok említésével válaszolhatunk: 1. A XX. századi cifra kalocsai hímzés, mint a magyar népművészet legújabb stílusának iskolapéldája, fölöttébb látványos és dekoratív díszítési lehetőség. 2. A kalocsai népművészet a magyar nyelvterület egészén, és a nyugati szórványmagyarság körében is soha nem látott népszerűségnek örvend. Közbevetőleg jegyzem meg, hogy a nagy siker magával hozta bizonyos „jobb” értelmiségi körök fanyal- gását, de ez a népművészeti archaizmusokra esküdő, enyhén sznobos fanyalgás csak apró keserű csepp a népszerűség balatonnyi édes tengerében. A magyar társadalom legszélesebb rétegei: a polgárosodó parasztság, a kispolgári eszményeket kergető munkásság, a hagyományos kispolgárság és az alacsonyabban képzett értelmiség körében a kalocsai népművészet esetenként a népművészet fogalmával azonosul. Ha végigjárnánk egy budapesti bérház vagy utca lakásait, jól vagy rosszul hímzett kalocsai párnák, térítők százait vehetnénk számba. A magyarországi művelődési házak hímzőszakkörei, asszonyklubjai jórészt kalocsait hímeznek. Művelődésiház-igazgatók, népművelési előadók örökös panasza, hogy díszítőművész-szakköreik csak kalocsai módon akarnak hímezni, más tájak hímzéseinek megtanulására nehéz rábeszélni őket. Az idegenbe szakadt magyarok asz- szonyklubjai Ausztriától Kanadáig ugyancsak a kalocsai hímzést gyakorolják legszívesebben. A kalocsai hímzés közkedveltségére és Kalocsától távol eső tájakon is megfigyelhető sikerére jellemző az alábbi történet: 1983 nyarán Sárospatakon üdültem családommal. Ezt az alkalmat felhasználtam arra, hogy bolyongjak a sok néprajzi nevezetességéről híres Bodrogközben, és többek között megnézzem a művészettörténeti könyvekből jól ismert karcsai templomot, Magyarország egyik leghíresebb románkori műemlékét. Megilletődöttséggel jártam körül a nevezetes templomot, de belépve a sok évszázados falak közé, a váratlan meglepetéstől és döbbenettől szinte földbe gyökerezett a lábam. A Kalocsától mintegy 350 kilométerre fekvő híres műemlék templomban kalocsai hímzésű térítők díszelegtek. És ez nem egyedi eset! Hasonló kép a Kárpát-medence más tájain is elénk tárulhat. Jó ez? Nem jó ez? Nem tudom. Pontosabban most és itt nem kötelességem ebben a kérdésben állást foglalni. Csupán a tényt rögzítem, a kalocsai népművészet országszerte megmutatkozó népszerűségét, amely valószínűleg összefüggésben van a magyar jelképpé formálódással. A továbbiakban arra kellene felelnem, hogy miként alakult ki az a helyzet, amelyet írásom bevezetőjében példákkal illusztráltam, vagyis hogyan formálódott magyar jelképpé 78
