Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1. szám - Csapody István: Péntek János-Szabó Attila: Ember és növényvilág: Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete: [könyvismertetés]
védelmi megfontolással. Szemléletét — éppen, mert a könyv címében szereplő „ember és növényvilág” kapcsolatát keresi — dinamizmus jellemzi. Szinte feltűnő, milyen kevés tudományos neveiben a sajtóhiba és a nomenklatúrái következetlenség (pl. 52.0-on Cytisus—2480.-on Lem- botropis; 70, 76. o-on Deschampsia flexuosa — 227. о. Avenella f.; 44. o.-on Asperula odorata —236. o.-on Galium odoratum; 88. o.-on Em- petrum nigrum —230. o.-on E. hermaphroditum, e pároknál a második tag a helyénvaló), tárgyi tévedésről pedig csak egy helyen olvastunk (47. o.) s az is csak elírás lehet, hiszen a hegyi zergevirág nyilvánvalóan a Doronicum austriacum-mal, és nem a Lilium martagon-nal azonosítható. Amíg SZABÓ ATTILA önálló fejezete minden olvasmányossága mellett is inkább a fitocö- nológus-botanikus megkülönböztetett figyelmére tarthat számot, addig a két szerző közös munkájaként létrejött második blokk (Növényvilág és népi kultúra) általános érdeklődést kelthet. Színes változatosságát jelezzék itt az alcímek: gyűjtögetés, régi és új növények a gazdálkodásban; jelek, jelképek, hiedelmek; kerti virágok és dísznövények; temetők növényzete; növények a népi gyógyászatban stb. A szerzők részletesen foglalkoznak 4 kiválasztott, nagyobb jelentőségű termesztett növény (alakor-búza, bab ill. paszuly, burgonya és tökfélék) etnobotanikájával, mintájukra más kultúrnövények rajza is felvázolható. Vonzó és érdekes enciklopédia ez, amelyhez foghatóval — fájdalom, idehaza nem rendelkezünk! A nyelvészt bizonnyal a népi növénynevek elemzése (3. nagy fejezet) köti le. Az egyes terminusok alaki felépítése szempontjából négy szerkezeti típust különít el: az egyszerű növényneveket (465; 18%), a képzett növényneveket (185; 7,5%), az összetett növényneveket (1237; 50,3%) és a szószerkezeteket (573; 23,3%). Az összesen 2460 népi növénynév feldolgozása során PÉNTEK J. tekintettel van a magyar-román nyelvi kölcsönhatásra is (pl. a román növénynevek közül 121 magyar eredetű, míg fordítva a növénynevek száma 77.). Az elmondottaknál lenyűgözőbb az adattár, amely az egyik szerző nyelvész-apjának, a tudós SZABÓ T. ATTILA Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárának bőségére emlékeztet (tipográfiája is hasonló), 1300-nál több virágos növényfaj) (és néhány gombafaj) kalotaszegi elterjedését, elnevezéseit és felhasználásukat (olykor rendszertani vonatkozásait és irodalmát is) tartalmazza. Példának álljon itt a mocsári gólyahírről szóló leírás: „Caltha palustris L.—C. laeta S—Ny et Ky, C. comuta Schott.! mocsári gólyahír; calcea calu- lui. Eua-Cp, H. Mocsaras helyeken közönséges: Gyv, Nk, Be, Kb (C. laeta var. alpina) Schur (Graebn. — Fl. II. 418.) Megj.: a Fl. II, 414 — 23 ezt az alakkört külön fajokba sorolja, mi Ehrendorfer és munkatársai egységesítő felfogását követtük. Nt. arannyalversengö (Kk, Nk), arannyalverséngő (Zs), arannyalversengöü (K) Ibékavirág Bonchida, Kvár: Györffy 1935; (Mk, Nd) I bulbucs (В) I gójavirág (Kk), góujavirág (Mv) I kopófii (Mi) I mocsári gójahir (Bh) pataki- rózsa (Gyv) I pipevirág (Kf) | sajátavirág (It) | sárgavirág (J, Mb, Ny) | szamárvirág (It) | tóuvi- rág (Mó) I kukuksaláta (Szu: Györffy 1935) | vadkukuksaláta (V) j vadmájva (Gy) || Ro. bulbú- ci (C) flori d’e ápá (Fi) | calci (Fi, Topa) | óchiu bóului (A, B, Bl, Ct, D, Dr, Gym, Kk, P) | pén’e gálbén’e. Nr. Tl-n főzni is próbálták. — Sárgaság esetén fekete retekből poharat készítenek, ebbe egy aranygyűrűt tesznek, és rá arannyalversengő- ből főtt teát (It: Kovács 1976). — P-n sárga virágját a juhokra dobják, hogy sok tejük legyen. It-n és Gyv-n juhtejméréskor koszorút csinálnak belőle és a juhok előtt húzzák a lányok. Régebben a nyájhoz tartozó szamár nyakába tették, és azt mondták: »viszik a menyasszonyt!« Nd-n az első gazda kapujára helyezik a koszorút. Ez a szokás magyarázza a szamárvirág terminust.” Egyetértünk a szerzőkkel, hogy eredményeik „a jövő mezőgazdaságának fejlesztésében, a természet- és tájvédelemben is gyümölcsöztethe- tők”. A könyv az etnobotanikai irodalom és az önismeret igaz gyarapodása. Csapody István 94
