Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 6. szám - Gráfik Imre: "Olyan az élete, mint a hajóhúzó lóé...": adatok a dunai hajózás folklórjához

büntetésként szabta ki egy ilyen meggazdagodottra a szobor fölállíttatását, legendája pedig az, hogy rajtakaptak egy nagyon gazdag gabonást az ördöggel való cimboráláson. Vagyis az aranyát dugdosta, nem adott a szegényeknek, templomnak, az árvák, özvegyek istápolására, a német vagy magyar ispita javára semmit, ahogy azt a gazdagoktól elvárták. Sem asszonya, sem senkije nem volt. A legenda szerint a káptalan azt a büntetést szabta ki rá, hogy vezeklésül és emlékeztetőül szobrot állíttasson a téren.”

E Duna menti gabonakereskedők feledhetetlen irodalmi alakját Jókai Mór örökítette meg Azarany ember c. regényének főhőse: Tímár Mihály személyében. Jókainak Komáromban élve alapos ismeretei voltak a kereskedő családokról, többekkel személyes ismeretségben állott. Aligha lehet kétséges, hogy Tímár Mihály mintázásához valós és legendás egyéniségek adták az ihletet.

Eötvös Károly külön fejezetet szentel a Jókay-nemzetség c. könyvében annak a körkérdésnek, hogy Jókai kiről is mintázhatta Tímár Mihály alakját.

,, . . . az arany ember neve nem Tímár Mihály volt, hanem Domonkos János. Gabona- kereskedő, hajótulajdonos, háza és kertje s nagy gabonaraktára Komáromban. Vagyonát milliókra becsülték. Görög-keleti vallású volt. Rácznak, görögnek tartotta a komáromi közönség. De tökéletes magyar ember volt, noha tudott németül, ráczul, görögül és törökül is beszélni. Aldunai, törökországi üzleti összeköttetései közt meg kellett e nyelveket tanulnia. . . .Úgy élt, úgy halt meg, mint vidám agglegény . . .Domonkos János sok mindennel kereskedett, de mindennel csak nagyban. Fő cikke a gabona. A Dunán és a Tiszán ő volt a legnagyobb úr. Raktárai voltak Bécstől lefelé Gala- czig, Brailáig. Pozsonyban, Magyar-óvárott, Győrött, Pesten, Baján, Újvidéken, Pan- csován, Kévén, mindenütt úr volt. Legnagyobb úr Komáromban .... Mindenütt ügynöke, irodái, lakóháza, félszerei, raktárai, lógyűjteménye . . . Volt az arany embernek 36 dunai nagy gabonaszállító tölgyfahajója, vagy tíz kikötője imitt-amott, s vagy hetven kisebb hajója . . -Egy-egy nagy hajóba tízezer mérő búza fért el. Ha két utat is tett a hajó esztendőnként, ez már sok százezer köböl . . . S a mennyi gabona a hajókon: ugyanannyi a raktárakban. S ez mind az arany emberé”— írja a nép fantáziájával is színezett egyéniségről Eötvös Károly 1906-ban.

De bármennyire nagy úr is volt Domonkos János, nem volt egyedül, s más is lehetett a modell. Egyes feltevések szerint Tímár Mihály alakját Jókai Mór az ugyancsak legendás László Ferenc (1769—1840) nevű, komáromi születésű hajózási vállalkozóról mintázta. Lászlónak az egész országra, sőt a szomszédos államokra is kiterjedő hajózási vállalatai voltak. László Ferenc hajói főleg a Dunán és a Tiszán közlekedtek. Leginkább gabonát, sót, cukrot, dohányt és hadianyagot szállított. Egyes források szerint nagyvállalkozásaiban társa volt az imént említett Domonkos János is, egészen 1834-ben bekövetkezett haláláig. Egy családtörténeti tanulmány szerint utazásaikról egymásnak írott leveleik az akkori közállapotokra jellemző, sok érdekes adatot őriztek meg. László Ferenc szolgálatait a császári udvar is igénybe vette, s V. Ferdinándtól nemeslevelet kapott. Általában szerencsés kezűnek tartották, s egy vállalkozása után szállóigévé vált, hogy minden arannyá válik a kezében. A nép képzeletében született meg az a feltevés, hogy nagy vagyonát kincsek megtalálásával szerezte. Jótékonysága közismert volt. Pesti házában a kor jeles írói is megfordultak. Felesége Szüts Jozefa az üzlet irányításában is részt vett, férjét utazásai alatt teljesen önállóan helyettesítette—foglalható össze röviden a személye köré szövődött valós és legendás elemeket egyaránt tartalmazó kép.

Nem véletlen, hogy a Duna mentének egyik legfontosabb kereskedelmi központjában, Komáromban alakult meg, 1808-ban az első magyar biztosító társaság, hivatalos nevén a Császári Királyi Szabaditékos Rév-Komáromi biztosító Társaság, melynek részvé- vényesei között később gróf Széchenyi Istvánt is megtalálhatjuk. Talán nem minden tanulság nélküli, ha megemlítjük, hogy a megalakulás után nem sokáig kellett vár35