Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 7. szám - Szabó János Győző: A Duna-Tisza köze és a magyar honfoglalás
Sajnos a történeti forrásanyag éppen a fejedelmi törzs szállásrendjében hagy minket a legnagyobb bizonytalanságban. „Teljesen nyitott kérdés, hogy a X. század első felében hol terült el a fejedelmi törzs szállásterülete. Krónikáink Székesfehérvár közelébe helyezik ezt, de bizonnyal tévednek, s azt a későbbi helyzetet vetítik vissza, amikor a XI. század eleje óta ténylegesen Székesfehérvár volt az Árpádok államának egyik székhelye.” A továbbiakban Kristó — mivel helynévi anyagra nem támaszkodott, az írott kútfők pedig nem adtak kellő eligazítást — nehéz feladatában Hómon Bálint érveléséig nyúlt vissza: „Nomád törzsszövetségek példái arra mutatnak, hogy a fejedelmi törzs szállása középen, a többi törzs szállásától közrefogottan terült el.” Ebből kiindulva az Árpádok szállásterületét „aligha helyezhetjük máshová, mint a Duna—Tisza közének vidékére. Ennek a lokalizálásnak egyetlen ismert adat vagy szempont sem mond ellene. Ez magyarázza, hogy Árpádot miért Óbuda környékén, Taksonyt pedig miért a Duna balparti Taksonynál temették el” ... „Az Árpád-család tagjainak Duna-parti, Árpád óbudai és Taksony taksonyi temetéséből joggal következtethetünk arra, hogy a Duna e szakaszának mindkét partján, tehát Északkelet-Dunántúlon is a fejedelmi család vetette meg a lábát, hiszen az ismert feltevés szerint a korai időszakban a folyók általában összekötöttek és nem elválasztottak.” Kristó térképén (1. kép) a dunántúli rész Budán ill. a Pilisben jelzett. Részletezőbben a szállásterület Duna—Tisza közi tömbjéről írt: „a fejedelmi törzs szállásterülete egészen 955-ig vagy a 970-es évekig a Duna—Tisza közén volt, s észak-déli irányban az alfölddé szelídülő nógrádi domboktól a két folyó közének déli részéig, a bácsi vidékig húzódott.”13 [Nem a mai Bács megye, hanem a régi Bács, a bácsi vár vidékéig]. 1. KÉP: A X. SZÁZADI TÖRZSI TELEPÜLÉS RENDJE KRISTÓ GYULA MŰVE (1980) NYOMÁN 37
