Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 6. szám - KRÓNIKA - Käfer István: Hungarikumok a szlovák középfokú oktatásban
KÄFER ISTVÁN HUNGARIKUMOK A SZLOVÁK KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN 1. A Szlovákiában ma használatos szlovák középiskolai irodalom-tankönyvekben és szöveggyűjteményekben vannak elsődleges irodalmi hungarikumok, azaz a magyar irodalmat közvetlenül tárgyaló, említő részek, valamint műfordítások. A következő típusba azok a hungarikumok sorolhatók, amelyeket mindkét irodalom- és művelődéstörténet számon tart (BENICZKY Péter, BÉL Mátyás stb.), illetve olyan, többnyire irodalmon kívüli művelődéstörténeti vonatkozások, amelyek a két nemzet évezredes együttélésének következtében mind a magyar, mind a szlovák kultúra szerves részei. A hungarikumok sajátos csoportja a szlovák irodalomban használatos magyar nyelvi elemek, nem ritkán kétnyelvű párbeszédek. Végül a hungarikumok leggyakrabban előforduló csoportja a magyar nép, a magyar állam, a politikai élet stb. említései egyrészt a XIX. század második felétől kezdve, a nemzeti ellentétek éleződésének korszakában, másrészt ugyanennek a kornak későbbi, mindmáig tartó feldolgozásaiban, valamint a mai magyarság különféle említései, vonatkozásai. Vizsgálódásunkat kizárólag a ma érvényes szlovák irodalomtörténeti tankönyvekre és szöveggyűjteményekre korlátozzuk. 2.1. A magyar irodalom első említése az I. évfolyam tankönyvében található a Romantizmus c. fejezetben: „ A magyarországi feudalizmus elleni forradalomban ér el tetőpontjára Petőfi Sándor életműve. . . Kivételes helye van költészetében a tájnak — Alföld, Tisza stb ... Költészetével harcra buzdította a tömegeket a nemesség ellen .., Petőfi alkotásaival kedvező hatást gyakorolt nagy költőnkre, P. O. Hviezdoslavra.”1 A szöveggyűjteményben a Szeptember végén és az Akasszátok fel a királyokat szlovák fordítása található.2 A középiskolák második évfolyamában használt tankönyv realizmust tárgyaló fejezetében MIKSZÁTH Kálmán és MADÁCH Imre szerepel egy-egy mondatnyi terjedelemben: ,,A realizmus korszakának magyar prózaírói közül Mikszáth Kálmán tűnt ki,aki novelláiban (Tót atyafiak)és regényeiben (Beszterce ostroma, Különös házasság stb.) a szlovák életből és környezetből vett problémákat is feldolgozott. A realizmus korszaka magyar irodalmának kiemelkedő műve Madách Imre Az ember tragédiája című filozofikus verses drámai alkotása. A költő-drámaíró az emberi történelem és az emberi élet értelmét keresi.”3 Ugyenennek az évfolyamnak a szöveggyűjteményében a Tragédia 12. színéből található részlet.1 A III. évfolyam csak közvetett tájékoztatást kap a magyar irodalomról, majd a IV. évfolyam tankönyvében külön alfejezet foglalkozik más szocialista országok irodalmai között a miénkkel is. A kis terjedelmű részben lényegében csak néhány név felsorolására jutott hely (ILLÉS Béla, DOBOZY Imre, MESTERHÁZI Lajos, DARVAS József, SÁNTA Ferenc, DÉRY Tibor, LENGYELjózsef, NÉMETH László, FEJES Endre CSURKA István, MÉSZÖLY (!) Miklós, GALAMBOS Lajos, JÓKAI Anna, ILLYÉS Gyula, JUHÁSZ Ferenc, NAGY László, SIMON István, SARKADI Imre, KARINTHY Ferenc).5 A szöveggyűjteményben a magyar irodalmi rész fejlécében is található összefoglaló az alábbi, ilyen formában olvasható nevekkel: „Gyula ülés, Béla Illés, Lajos Kassái, Deszö Tandori, Ferenc Szánta, Ivan Mán- dy.”6 E nevek után egyetlen magyar szemelvényként néhány oldal következik ILLÉS Béla Kárpáti rapszódia c. regényéből. Hasonló tömörséggel sorol fel a tankönyv néhány csehszlovákiai magyar írót (FÁBRY Zoltán, SAS Andor, EGRI Viktor, DÉNES György, BÁBI Tibor, TÖSZER (!) Árpád, DÁVID Teréz, RÁCZ Olivér, DUBA Gyula, GÁL Sándor, OZSVALD Árpád, ZS. NAGY Lajos)7, a szöveggyűjteményben pedig szemelvény gyanánt csak apróbetűs összefoglaló olvasható.8 Említik a tankönyvek a magyar irodalmat szlovák írók munkásságával, műfordításaival kapcsolatban is. HVIEZDOSLAV reagálását ADY Endre A magyar jakobinus dalára, fordításait ARANYJános, PETŐFI Sándor és MADÁCH Imre műveiből. A modern szlovák irodalom kialakulásának vázlatában csupán megemlítik ADY Endrét és JÓZSEF Attilát, Stefan KRCMÉRY, Emil Boleslav LUKÁC és Ján SMREK tárgyalásakor pedig ugyancsak ADY, valamint PETŐFI nevét. Hasonlóképpen megemlítik a magyar műfordítás-irodalmat, amely hozzájárult a magyarul olvasó szlovák írók világirodalmi tájékozódásához. 2.2 Az I. évfolyam tankönyvében számos, ún. közös, mindkét irodalomtörténetben szereplő dokumentum, szerző és mű szerepel. Ezeknél a tankönyv nem említ magyar vonatkozást, hanem az „uhorsky”, azaz „magyarországi” terminus technicust alkalmazva szervesen beleépíti a szlovák irodalom történetébe. Ilyen anyag A latinul írott középkori irodalom (1000—1500) c. fejezet9, benne MÓR pécsi püspök Szent Zoerardról és Benedekről írt legendája (ebből a szöveggyűjtemény is közöl részleteket)10, az ISTVÁN-legendák, ANONYMUS, valamint KÉZAI Simon krónikája. A szlovák középkori irodalom főcímet viselő egység A szlovák középkori művészet alfejezettel zárul román (Szakolca, Garamszentbenedek,Szepesi Káptalan, Bénye) és gótikus (Lőcse, Kassa, Pozsony) 92
