Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 11. szám - KRÓNIKA - Sümegi György: Bács-Kiskun művészettörténete (9. rész: A romantika idején)
nemrég bukkant elő egy francia magángyűjteményből.) A múlt század közepén az ipari termelés egy részét még a céhes ipar szolgáltatta. A céhtermékek nemcsak a mindennapi élet szükségleteit elégítették ki, hanem a használhatóságon túl az esztétikai igényeket is. Ilyenek voltak a céhek életében fontos szerepet játszó jelvények (ládák, céh-poharak, cégérek, zászlók stb.). Számos mesterember, így ácsok, kovácsok, lakatosok, kőművesek, asztalosok, stb. az építészeti tevékenységhez is szorosan kapcsolódtak, hiszen összehangolt munkájuk eredményeként válhatott valóra mindaz, amit a tervező építész elképzelt. A romantikus épületek közül a legtöbb lakóház Baján és Kecskeméten maradt fönt, kisebb számban Kalocsán, Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán. A lakóházaknál igényesebb kiképzésű és egyben reprezentatívabb megjelenésű az a néhány templom, amit ezidőtt építettek. Ide sorolható a kalocsai Miasszonyunk nővéreinek temploma és zárdája; s az 1862-ben Zitterbarth János tervei szerint felépített volt kecskeméti zsinagóga. (Ma a Tudomány Háza, belül Kerényi József tervei szerint teljesen átépítve.) Ez, a kor hasonló szellemiségű épületeivel egybehangzóan romantikus és moreszk elemeket vegyít a homlokzatán. Ugyancsak a fönti évben kezdik építeni — Ybl Miklós tervei alapján — a kecskeméti evangélikusok templomát (4. kép). Az „ízléses, nemes arányú”, kereszt alakú építmény központi térelrendezését hangsúlyozza a középső, erőteljes torony is. Stílusa előre mutat, hiszen „romantikáján a román történeti stílus már határozottan tör át.”6 Később a Pártos Gyula tervezte (1876), neoreneszánsz Takarékpénztár épületével eltakarták, így a templom sajnálatos módon kiiktatódott a városképből. Ugyancsak a 60-as évek elején készült a korábban már fölépített bajai görög-katolikus szerb templom iko- nosztáza. A Sztevan Zsigmond készíttette képfalról közölt munkán Krisztus életéből vett jelenetek (12) veszik körül a központi, Utolsó ítélet kompozíciót. Alexics Miklós ikonfestő e műve segít fogalmat alkotnunk a késői pravoszláv képírásról és ikonográfiáról. (2. kép) (folytatjuk) JEGYZETEK 1. Tézslafa: az ökrösszekér rúdjához a jármot rögzítő, gyakran díszes,fa. 2. Dr. Papp László: A régi kecskeméti viselet. Kecskeméti Közlöny Évkönyve, Kecskemét, 1930. 113—140. 3. Reprodukciója legutóbb az Új írás 1976/4. számának borítóján volt látható. Lásd még Orosz László: Katona József, Bp. 1974. 1. kép. 4. Jókai Mór: Katona József Bánk bánja. Katona József: Bánk bán, a Pesti Napló kiadása, Bp. 1899. XI. lábjegyzet. 5. Szakács Margit: Simonyi Antal a hazai fényképezés egyik úttörő egyénisége. Cumania, III. 249—261. 6. Ybl Ervin: Ybl Miklós. Bp. 1956. 30. 7. Baja múltszázadi művészetéről megbízható adatokat gyűjtött össze Miskolczy Ferenc: Baja képzőművészete a XIX. szd-ban című kéziratos tanulmányában (Baja, Türr István Múzeum, Adattára). REFORMÁTUS ESKÜVŐ, 1781. KÉSZÍTETTE: GEORGIUS PETRUS HERCZEG. 96
