Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1976 / 11. szám - KRÓNIKA - Sümegi György: Bács-Kiskun művészettörténete (9. rész: A romantika idején)

YBL MIKLÓS: A KECSKEMÉTI EVANGÉLIKUS TEMPLOM (KŐRAJZ)

IKON, 1864. (TÜRR ISTVÁN MÚZEUM, BAJA)

SIMONYl ANTAL: NŐI ARCMÁS (KATONA JÓZSEF MÚZEUM, KECSKEMÉT)

Gézáé, Bajáról Albert Andor, és Teles Ede szobrászoké, Kiskunfélegyházáról a nemrég elhunyt Holló Lászlóé stb. Számos, esetenként itt dolgozó művészről is tudunk (pl. Grimm Rezső és Rosko- vics Ignác Kecskeméten), akik az itt készült, vagy ide került műveikkel árnyalják a képzőművészet helyi történetét. Náluk közvetlenebbül a rajztanárok terjesztették a művészeti ismereteket. Kevéssé ismert tény az, hogy az itteni romantika legérdekesebb festő-egyénisége, Mura- közy János is tanított. 1859-ben ugyanis őt bízták meg a Református Gimnázium Rajztanszékének megszervezésével, és az oktatás megindításával. A kecskeméti születésű Muraközyt 1842—43-ban barátja és jurátus-társa, Jókai Mór ismertette meg a rajzolással és festéssel. Együtt tanulmányozták pl. a szintén kecskeméti születésű „Simonyi úr rajzolatait”. Simonyi úr pedig az a — fiatalon rajzoló és festő (3. kép) — Simonyi Antal volt, aki később híres pesti fényképész lett5. Muraközy főleg arcképeket és csendéleteket, valamint romantikus fantázia-kompozíciókat festett. Legnagyobb festői vállalkozása az volt, hogy tanulmányokat készített a saját szabadságharcos múltját megidéző képéhez, ,,A guerilla kapitány búcsújához”. (Az eddig elveszettnek hitt nagy mű

95