Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1975 / 5-6. szám - Orosz László: Kecskeméti kis irodalomtörténet (V. rész. A reformkor áramában)

Kecskeméten egy tiszteletére rendezett banketten. „Mikor ... 46 évvel ezelőtt e városba jöttem vézna testtel és akkor még a francia iskolák túlfeszített romantikus irányával eltelve, mondhatom, testben-lélekben betegen, inkább keresve a halált, mint az életet: hát akkor, uraim, itt találtam fel azt az új földet, amelyen folyvást járok múzsámmal együtt; itt tanultam megismerni a magyar népéletet, a valódi magyar humort, amelynek, hogy azt a kevés sikert elértem, köszönöm .. .”2

Komárom, Pozsony és Pápa után Jókai nemcsak egy alföldi várost ismerhetett meg Kecskeméten: az itt zajló diákélet fogékonyabbá tette a valóságra az addig meglehetősen magába zárkózott, inkább csak a könyvek világában élő fiatalembert. A maga és a mások emlékezéseiből tudjuk, hogy a társasélet középpontjában állt: műkedvelő előadásokat rendezett, társait rajzolni tanította, szép lányokról festett portrékat, átvette a diáklap szerkesztését, előtáncos volt a jogászbálon. Házigazdája, Gyenes Mihály városi mérnök magával vitte hivatalos útjaira. „Elkóboroltunk a Tiszáig, a Szikra-csárdáig, a homokbuckákon túl a Fehértóig — írja. — Én mindenütt új meg új népélettel találkoztam, a pusztákon, a karámokban, a csárdában, a halásztanyán. Megismertem a magyar fajt a maga őseredeti sajátságaiban, összejöttem pusz- tabírákkal, hadnagyokkal, akik betyárt üldöznek, s futóbetyárokkal, akik azokat kikerülik . . ,”3

Jókai műveinek ismeretében ennyiből is kiderül, hogy kecskeméti élményei írásművészetének egyik legpozitívabb vonását, romantikájához társuló, azt színező és kiegészítő népies realizmusát hozták létre. Egyes művei szorosabb szálakkal is Kecskeméthez kötődnek. Első regényét, a Hétköznapokat itt kezdte írni, s annak színhelyében, K . . . városában nem nehéz az akkori Kecskemétet, a cantus praesesről szóló fejezetben a kollégiumi diákéletet felfedezni. Házigazdáját, Gyenes Mihályt Bíró uram ítélete című novellájában rajzolta meg, de ő lehetett az ihletője több rokonszenves mérnökfigurájának, mindenekelőtt a Kiskirályok Mántay Móricának is. Szobatársa, Gyenes Pali Legátus-világ c. elbeszélésében bukkan fel, diák- és festőtársa, Muraközy János a Tengerszemű hölgy guerillahadnagyaként, oldalán egy másik kecskeméti diáktárssal, Gál Józsival. A Mire megvénülünk szerencsétlen sorsú Áronffy családját részben a kecskeméti Sárközyekről mintázhatta.4 Kecskeméten látott népszokásként említi Jókai a bikahajszot, a pünkösdi király parádéját és a pusztai párbajt: az elsőt a Hétköznapokba, a másodikat a Magyar nábobba, a harmadikat a Sárga rózsába illesztette be. Feltételezhető, hogy az És mégis mozog a földben szereplő K. város, Jenőy nagyanyjának lakóhelye is Kecskeméttel azonos. Kecskeméti mintakép, Bánó Lajos (talán azonos azzal, akinek újonnan épült szélmalmát Mátyási verselte meg) vonásait ruházta Jókai a regény szereplői közül Sátory őrnagyra.6

Beleépül Jókai Kecskeméten töltött két évébe az a csaknem három hónap (1843. jan.—ápr.),

amikor a vándorszínész Petőfi Sándor szerepelt itt Szabó József társulatának tagjaként. Petőfi már kisgyerek korában is meglakta városunkat, 1828- tól 31-ig az evangélikus elemi iskolában tanult, s rokonainál, Hruz (Rhuz) Mihályéknál lakott. A kisgyerekről fennmaradt gyér emlékezéseket a képzelet szívesen egészíti ki. Joós Ferenc egyik hangulatos elbeszélésében azzal az elképzeléssel játszik, hogy a gyermek Petőfi és a férfi Katona találkozik egymással a kecskeméti utcán.6

A vándorszínész Petőfit Kecskeméten baráti karok fogadják. Jókaival együtt diákoskodott, együtt szerepelt a képzőtársaságban Pápán; természetes tehát, hogy először is őt keresi. Boldogan ölelik meg egymást. Hamarosan elterjed a hír a diákok között, hogy az a viseltes ruházatú színész, aki Jókait fel kereste: Petőfi Sándor. Ez a név itt már nem ismeretlen. „Megelőzte költői híre, — már akkor közszájon forgott a Hortobágyi csaplárosné angyalom.”7

Fekete Sándor Petőfi kecskeméti szerepeiben talált döntő bizonyítékot arra, hogy nem volt tehetségtelen, rossz színész, mint életrajzírói hosz- szú ideig állították.8 Itt játszotta színészpályájának legnagyobb szerepét, Lear király bohócát. Költői múzsája sem pihent, kilenc költeménye született itt, köztük olyan kitűnőek, mint a Jövendölés és az Én. Kecskeméti költeményeit nem volna helyes költői fejlődése egészéből kiszakítva tárgyalni. Mégis felfigyelhetünk rá, hogy talán a kecskeméti diákok körében először élvezett népszerűség, a költői hírnévvel való első találkozás következtében most szólal meg lantján a költői öntudat:

„Anyám, az álmok nem hazudnak; Takarjon bár a szemfödél:

Dicső neve költő fiadnak,

Anyám, soká, örökkön él.”

Itt írja azt a költeményét is, amelyben először fest hiteles képet emberi és költői egyéniségéről:

„Mint a róna, hol születtem,

Lelkem útja tetteimben Egyenes;

Szavaimmal egy az érzet,

Célra jutni álbeszédet Tétovázva nem keres.” (Én)

A Pálnapkor, a Dínomdánom és a Víz és bor abba a vidám diáktársaságba nyújt bepillantást, ahova a költő-színészjókai baráti karján lépett be. Az elsőt Jókai lakótársa, Gyenes Pali névnapja alkalmából írta.9

Kecskeméttel kapcsolatban legtöbbször idézett költeményét, a Hírős város az Alföldön Kecskemét kezdetűt nem itt írta ugyan, de itteni emlékek ihletésére. Nemcsak a tájnyelv ö-ző sajátosságának bemutatása tökéletes ebben a költeményben : Petőfi a stílus segítségével hiteles alakot teremt, egyik legjobb genrefiguráját rajzolja meg.

Annak a baráti körnek, amelyhez Petőfi Kecskeméten tartozott, jeles alakja volt Ács Károly

94