Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 1. szám - VALÓ VILÁG - Fóti Péter - Tamás Ervin: Petőfiszállási kérdőjelek
házzal. Ezeket olajkályhával fűti, bennük paprikapalántát nevel. Két holdján krumpli terem. Kihasználja a területét. Sertéseket hizlal, anyakocát tart. Nem a legadagabb ember, de sokat dolgozik. Még az apjával kezdett egy gödröt ásni, hogy a mélyebb rétegekből előkerülő tömöttebb homokkal javítsák földjüket, ásás közben elérték a kút mélységét, víz tört fel, a tó lett a kubikgödör helyén. Iványi Béla vett egy Zetort a tsz-től, 14 — 15 ezer forintért, tavából ezzel sivattyúzza a vizet, s öntöz. A libaúsztatót betelepítette hallal, ponty is kerül asztalára. Hetente kétszer-háromszor jár be szamárfogatával a kiskunfélegyházi piacra. Hajnali kettőkor indul, délután hatra érkezik haza, újra pakol, s már indul, van éjszaka, hogy nem is alszik. Lánya érettségizett védőnő, fia most nyolcadikos, motorszerelő akar lenni... Iványi betessékel a tisztaszobába. Egy múlt század végi leírás jut eszünkbe: „A kis-kun középtermetű, zömök, barna, sok helyt erősen barna, tatárra húzó. Rövid kerek fej, éles fekete szemek, vékony, kidomborodásra hajló orr, szépmetszésű száj, kissé kiemelkedő pofacsontok, kerekded áll, erős, vastag nyak, törzs, izmos, de szabályos végtagok jellemzik." Ilyen Iványi Béla, de nála minden jelző erősebb, határozottabb. A külső markáns jegyek ellenére Iványi fél, nem hajlandó gazdaságáról beszélni, nem mutatja meg birodalmát, nem tud borral megkínálni, mert elfogyott — bírót, adófelügyelőt, rendőrt, csendőrt lát bennünk. Beszél a középjégkorszak geológiai eseményeiről, melyek a homok születéséhez vezettek, és a kadmiumgyökér szerkezetéről. Talán azt akarja, vegyük észre: ő tud, ő mindenre képes, egymaga mindent megold. Naturálgazdálkodás, patriarchátus — gondoljuk ki az első véleményt, Iványi az önellátás képességére büszke!.. . Visszafelé igyekszünk a homokos dűlőn, később tudjuk meg, hogy Iványi Béla részt vett a Vezér Ferenc-féle összeesküvésben, 1952 — 57 között eltűnt, még a legjobb barátjainak sem mondja meg, hogy mit csináltak vele. Korponay Zoltán, a kiskunfélegyházi városi tanács vb titkára, aki — minisztertanácsi intézkedésre járási hivatalvezetői feladatokat is ellát — mondta: ,,A petőfiszállási szakszövetkezetek államilag szentesített kis maszek gazdaságok.” Fábián István a 183-as számú tanya tulajdonosa nagy adót fizet, 9685 forint földadót, 2000 forint lóadót, 50 forint házadót, 1937 forint községfejlesztési hozzájárulást, 425 forint borforgalmi adót, 120 forint gépjárműadót, összesen: 14389 forintot. Fábián István a Petőfi szakszövetkezet tagja a közösről többes szám harmadik személyben beszél: elég jól működnek, gyarapszanak, két gépük volt, most van négy traktoruk, aratógépük, kombájnjuk, vetőgépük. Fábián a saját földjén gazdálkodik, korábban termesztett paradicsomot, borsót, paprikát, de most megszüntették az átvételét, ezért áttért a rozsra, árpára, takarmányrépára, burgonyára. A szakszövetkezetnek a föld után aranykoronánként 20 forintot fizet, vízdíjként holdanként tíz forintot, összesen 3500 forintot évenként — a többi haszon az övé. Szántását, aratását a szakszövetkezet segíti géppel. Fábián évek óta nem vesz részt a közös munkában, azt sem tudja, mennyit fizetnek érte. A szakszövetkezetről jó a véleménye, mert nem szólnak bele, hogy mit vet, saját maga értékesíthet, takarmányát megeteti a jószággal — két lóval, két tehénnel, négy anyakocával, nyolc hízóval, 29 választási malaccal, 200 kacsával, csirkével — nem rángatják ide- oda. Ezer négyszögöl gyümölcsösüket is feleségével műveli. Napszámost szívesen fogadnának, de kevesen szegődnek el. Mivel van ekéjük, elvégzik más gazda szántását, az meg cserébe napszámba jön Fábiánék földjére. Répatáblájukat feles művelésbe adták. Most már nem bírják ellátni a 22 holdat — a lányuk férjhez ment, fiuk agronómus a szakszövetkezetben —, leadnak belőle hatot-hetet. Inkább jövőre a jószággal vergődnek, és esetleg birkát is tartanak. Húsz-harminc holdakat művelnek az emberek, az öregek nem élnek együtt a gyerekekkel, csak a korábban művelésben tartott legjobb táblákat hasznosítják, amennyit bírnak, amennyi az életszükséglethez kell, a többi parlagon hever. A terület nagy részét a tag használhatja, több szakszövet- kezetes különböző vidéki üzemben dolgozik. Úgy vélekedik, kár erőlködni, ha ilyen a talajadottság. Nincs szolgálati lakás, üzemi étkezde, közepes igényeket kielégítő szórakozóhely. Ki megy oda szakembernek, vezetőnek? Dobák Dezső, az Aranyhomok szakszövetkezet elnöke 60 éves, a felszabadulás előtt kocsmáros volt. A faluban úgy beszélnek róla, hogy nagyon szeretett kártyázni, már negyvenötre elverte a kocsmáját. Felesége kitűnő háziasszony volt, jól főzött, bablavesét különösen szerették a kocsmábajárók. Az asszony meghalt, Dobák most panaszkodik, hogy ma érti meg, milyen is volt az ő felesége. László Imre, a Béke tsz. elnöke 27 éves, felsőfokú technikumot végzett, a hétezer holdas kunszállási gazdaságban volt gyakornok, kiskunfélegyházi születésű, tudta, hogy létezik Petőfiszállás, de ennél többet nem. 1966 szeptemberében került ide gyakornoknak. Épp egy hatalmas verekedésbe cseppent: az elnök, a magtáros, a raktáros csépelte egymást, végülis a magtárost bordatöréssel a mentők kórházba szállították. A verekedők részegek voltak, általában mindenki ivott, azt mondták, 39
