Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / Petőfi-különszám - Kőhegyi Mihály - Vorák József: Petőfi esküvői tanújának emlékei Kiskunhalason
figyelnünk a mű rembrandti fény-árnyék ellentétben való felépítésére, a remek nyelvi jellemzésre stb. S műfaji szempontból is eredeti alkotás Az apostol: az epikai műbsn a drámai ellentétben komponálás összefonódik a Urai elemekkel. Petőfi költői nyelvével is foglalkoznunk kell: részben a verselemzésekkor, részben a fejezet összefoglalásakor. Már a pályakezdésről szólva tisztáznunk kell a népköltészet, a népnyelv felhasználásának kérdését, azt, hogy miként él Petőfi a népdal sajátosságaival, : hogyan tudja a legbonyolultabb érzéseit is a legegyszerűbb formában kifejezni. (Szeptember végén.) A Kosztolányi Dezső által is elemzett vers híres soraira is gondolhatunk — „Elhull a virág, eliramlik az élet” —, melynek elomló nyelvi zenéje a gondolatot is megnemesiti. Nem kell félnünk a vers legkisebb elemeire bontásától, Így tudjuk csak megérteni, miért olyan szép ez a sor. A magánhangzók és a mássalhangzók arányaira figyelve, a lágy „I”, ”h”, „m" mássalhangzók halmozását konstatálva a költői mondanivaló és a nyelvi kifejező eszközök harmóniáját is megéreztethetjük. Petőfi tanítása nemcsak az életmű tanításából áll. Ha mi Arany műveinek olvasásakor (pl. Emlények) újra és újra Petőfi szellemét idézzük; ha a századvég líráját tanítva Reviczky híres versét olvassuk, a Petőfi él címűt; ha hatására figyelünk Arany, Vajda és mások verseiben: az ő művének sugárzását tudjuk érzékeltetni. S befejezésül hadd utaljunk arra, hogy a negyedik osztályban, a modern irodalom tanításakor hogyan tudjuk Petőfi művét, hatását bemutatni. Egyrészt az 1923-as hazug Petőfi emlékünnepre írt verseket idézhetjük: Gellért Oszkárét, József Attiláét és Babits Mihályét: Hol a szem, szemével farkasszemet nézni? Ki meri meglátni, ki meri idézni az igazi arcát? Ünnepe vak ünnep, s e mái napoknak szűk folyosóin a szavak úgy lobognak, mint az olcsó gyertyák, (Petőfi koszorúi) A világirodalmi szöveggyűjteményben is olvashatjuk a nagy francia költő, Eluard versét, melyet Petőfi halálának századik évfordulójára írt. S a mai magyar lira sem felejti Petőfit Illyéstől és Simon Istvántól Utassy Józsefig. S ez is lehetőség Petőfi „tanítására". KŐHEGYI MIHÁLY-VORÁK JÓZSEF Petőfi esküvői tanújának emlékei Kiskunhalason A kiskunhalasi református temető főútján haladva, a temető közepe táján, balkézről, sarokelhelyezéssel egyszerű, nemes arányú, szürke márványobeliszk áll. Elülső felirata megtévesztő. Hátoldalon szokatlanul szűk szavú felirat: SASS KAROLY 1826-1890 Halason is csak a legidősebbek emlékeznek rá, hogy ki volt: Petőfi barátja, házassági tanúja. Nevét, a költőhöz fűződő barátságát ismeri, számontartja az irodalomtörténet. Alig is akad Petőfi- életrajz, mely nem hivatkozna reá, mint akinek családja Borjádon többször is vendégül látta a költőt, s aki később Erdődön, mint Szendrey Ignác keze alatt dolgozó uradalmi írnok kívülálló barátként a leghitelesebb adatokat közölte Petőfi és Szendrey Júlia házasságának történetéről. Az 1965-ben megjelent A magyar irodalom története III. kötetének Petőfi-bibliográfiája nem említi Sass Károly nevét. Érthető, hiszen Sass nem volt irodalmár. A 767. oldalon a Petőfi-tanulmány szerzője, Pándi Pál jelzi, hogy a házasság eseményeire vonatkozó közlendőkként elsősorban is a költő verseit s Júlia visszaemlékezéseit használta fel: „A költő verseiben és a lány naplójában jól követhető szerelmük szenvedélyes és szeszélyes története.” — A 768. oldalon, a két szerelmes 1847. tavaszi összebéküléséről 95
