Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / Petőfi-különszám - Szekér Endre: Petőfi tanítása a gimnáziumban
Még az vetélytársainak karjain. Mindent feledve, csókban kéjeleg.« Hja! Káros, immorális korszak és atmospherában élünk. Méltóságod sem gondolta, hogy Karcag után jő a főrendek háza! Pedig mi azon szent meggyőződésben voltunk, hogy az, ki a nemzet kegyeletéből még életében kiveszi a maga részét, 100 ropogós ezres erejéig — a hazaszeretet és szabadság legnagyobb lantosának is juttat belőle legalább ............................................................................................................................................. 10 sort Nemo” Sajnos, nemcsak Jókaitól nem érkezett válasz a kiskőrösiek Dékáni Árpád által tolmácsolt felhívására, de arról sem tudunk, hogy Pest vármegye „Krémje, a Kiskunság" valamivel is szaporította volna a lelkes segédjegyző 10 koronáját. Itt, elég sajnálatos, még ekkor sem csendesültek el a nagy költő szülőhelyéért való széthúzó versengés hullámai, s Kiskőrös magára maradt. Dékániék szép terve az ércszobor, a tiszteletreméltó lelkesedésből megszületett giccs helyett csak 1927-ben valósult meg (Szentgyörgyi István alkotása), oe az is abból az elégedetlenségből és dacból, amely az egykori segesvári Petőfi-bronzszobor Kiskunfélegyházának történt odaítélése után a kiskőrösi járás közönségét elfogta („máshonnan kevés adomány érkezett”). Ügy látszik, nemcsak a könyveknek van — a régi latin mondás szerint — történetük, de a szobroknak is megvan: Habent sua fata.. . SZEKÉR ENDRE Petőfi tanítása a gimnáziumban Tizenkét éve tanítok gimnáziumban- Előtte évekig általános iskolákban. Bevallom, mindig gondot okozott nekem: hogyan lehetne jobban megszerettetni Petőfit. Petőfi szoborrá merevedett az időben. Még magasabbnak látszik gyerekszemmel. S mi, tanárok sokszor még eltávolítjuk tőlük, ahelyett, hogy emberközelbe hoznánk. Elgondolkoztató, hogy számos alkalommal túlzottan ismert versekkel mutatjuk be Petőfit. Az ismert költemények mennyi újat tudnak mondani a tanulóknak' Problematikusnak tartom azt, hogy a gimnáziumi irodalomtanításból legtöbbször mellőzzük az alkotók életrajzát. Középpontban áll a mű. Ez csak részben helyes. Ha a diák jobban megismeri a költő fiatalkorát, gyerekkorát, ha csaknem azonos életkorúnak „látja", mint önmagát: másképp nézi, közelebb kerül hozzá. Ha megismeri szenvedéseit, például soproni katonáskodását, az 1843 —44-es nehéz debreceni telét, az otthontalan pozsonyi másolót stb: jobban megérti. Nemcsak életét, emberi egyéniségét, hanem a verseit is. Itt hatásos lehet néhány korabeli vallomás idézése, hogyan látták akkor a kortársak, barátok és ellenségek Petőfit. (Felhasználhatjuk Hatvány Lajos könyvét, az így élt Petőfit.) Elengedhetetlenül szükséges mindenütt a helyi vonatkozások tanítása. Például Kecskeméten fel- feltétlenül utalnunk kell a kecskeméti diákévekre, amikor Petőfi itt járt az evangélikus iskolában, a mai Luther palota helyén. Másrészt fontos az, hogy 1843. január 12-től április 7-ig vándorszínész volt Kecskeméten Szabó József színigazgató székesfehérvári társulatinál. Itt másolja le Jókai drámáját; Jókaival és Ács Károllyal kötetet terveznek, de a cenzor nem engedélyezi. S jutalomjátékán Shakespeare Lear király című drámájában a bolond szerepét játszotta. Vagy; ha mód van rá, egy megyei autóbuszút révén zarándokoljunk el a Petőfi-emlékhelyekre, különösen Kiskőrösre, Petőfi szülőházába. De kegyelettel adózhatunk valamennyi Petőfi-emléktábla előtt (például a kecskeméti városházánál is ...). Az életrajz kapcsán milyen jó lenne elidőzni a költő egyéniségénél: beszélni a szerény és büszke, hálás és hirtelen haragú, lelkiismeretes és igazságszerető fiatalemberről, ki „mellesleg" a világirodalom egyik legnagyobb költője volt. S milyen jó lenne többet felidézni Petőfi külsejéből: milyen volt e sovány arcú, szúrós szemű, vékony ember? Milyennek látják a kortársak, a fénykép, és milyennek az utókor? Ugyancsak sokat segíthet Hatvány Lajos két könyve, a Beszélő házak és a Beszélő tájak, melyek az Írók lakta házak és tájak emlékeit és fotóit tartalmazzák. „A pesti körutak nemtelenül szecessziós bérházai közt itt-ott akad egy-egy viharvert, öreg épület, melynek dísztelen falán valamikor a kis Petrovics árnya suhant végig” — írja Hatvány. S ha a Fehérhajó utca vagy a Váci utcai Sperl 93
