Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 6. szám - MŰVÉSZET - Csontváry kiadatlan írásai
Tehát nem festhet csataképet az, akit az ihlet, az isteni zseni nem támogat, aki nem ismeri a föld élettanát, aki nem ismeri a levegő élettávlatát, aki nem ismeri a napszín skáláját, aki nem ismeri a festék chemiáját, aki nem ismeri a világító színeket, aki nem ismeri a meleg és a hideg árnyékát, aki nem ismeri a rajz élethű vonalát, aki nem ismeri a különböző mélyedések perspektíváját, aki költői talentummal nincs megáldva, aki bölcselettel nincs felruházva, aki türelemhez nincs szoktatva, aki az alhokol, nikotin hatása alatt él, aki az isteni összeköttetésben nem remél, aki elbizakodott, aki elsőbbségért tülekedett és letört, aki csak pénzért dolgozott és ihletre nem támaszkodott, aki protekcióval előrejutott, az lehet jó revolver- és puskaműves, de 30 és feles és 42-es ágyút soha nem fog készíteni, tehát lehet jó festőművész, aki utánzott utánérzésből megél, az lehet jó portrait- vagy tájképfestő, de nem lehet csat. képfestő. A csataképfestés tehát a művészetnek a legnehezebb és legkomplikáltabb feladata, mert ezen a téren van kifejezve a teljes művészi energia, a teljes művészi energiához nemcsak a teljes ember szükséges, hanem a teljes ismeret, a teljes látás és ezzel egyidejűleg a teljes tudás is, ugyanannyira, hogy akkor, amikor a zseni kopogtat az ajtón és megjelenik, méltó társra, megbízható emberére találjon, aki a feladatot uralni tudja, s művészi izgalom nélkül a feladatot meg is oldja. Annak a festőnek, aki csataképet fest, elsősorban 15—40 méter arányú két terem álljon rendelkezésére, ha lehet egy felső világítású, ahol külön a szénrajz karton, s külön a festendő vászon volna teljes távolságból áttekinthető. A műtermet lehetőleg központi fűtéssel kell ellátni, s a festőnek teljesen zavartalanul, s gondtalanul kell élnie. A csataképfestés tehát nem lehet közönséges vásári portéka, nem lehet sem utánzott, utánérzett holt perspektíva, hanem önálló művészi alkotás, melyből nem készülhet tömeg, hanem csak egy-egy olyan művész kezére lesz bízva, olyanra, ki az Isten adta képességgel van felruházva. A hadiárvák, rokkantak alapja javára tervezett kiállítás vázlatának részletei A kiállítási helyiség a legforgalmasabb ponton 50 méter hosszú 40 méter széles homlokzattal, I 7,6 méter magas három nagy és hat felső világítással volna ellátva. E célra a Rákóczi út sarkán lévő Nemzeti Színház 100—100 méter üres telek kínálkozik elsősorban felhasználásra olyképpen, hogy jobbról és balról 10—10 méter széles, öt méter magas, középen 20 méter széles és 6 méter magas s 50 méter hosszú falközökből állna. Be- és kijáratra pe- dig egyetlen egy kapu volna nyitva. A termek beosztására nézve a középső 20 m széles és 50 m hosszú teremben, melyben a megnyitás történik, Baalbek című festmény volna elhelyezve, s e terem I. Baalbek-terem nevet nyerte, a II. terem balról a Tátra-terem. Itt három kisebb terem csatlakoznék a végén levő nagyobb arányú Tátrakép-teremhez oly rendezéssel, hogy az első teremben az iskola előtt festett madarak és pillék, továbbá a müncheni festőiskolában készült szénrajzok (esetleg Francois 1845. rajzai volnának kiállíthatók), a második és harmadik kis teremben sorrendben volnának azok a festmények, amelyek, a nagyarányú Tátra előtt festődtek. A III. terem jobbról a Taormina nevet viselné, ahol az első kis teremben Athén és Jeruzsálemi festmények, a ll-ikban a libanoni cédrusok, a harmadikban Ima a Panaszfalnál Jeruzsálemben, ezt követné a görög színház az Etnával Taorminában, mint a világ legnagyobb ll-ik napút festménye. A kiállítási helyiség jobbszárnya előtt egy 30,5 mozsár állana, teljes felszereléssel, balról pedig egy színes tetővel ellátott körönd a zene vagy dalárda számára, ezt kiegészítené kellő távolban a középen 21 méter hosszú, 5 méter magas és 41 /2 m. széles attilakő a napimádó őseink áldozó köve, s ez áldozó kő elébe jönnének a magas póznák, amelyek a központi hatalmak lobogóját hordanák. A kiállítási terület zöld gyeppel, virágos, cserjés ültetvényekkel volna díszítve. Tekintettel arra, hogy a kiállítás az 1880-iki kinyilatkoztatás alapján jött most létre, igazolni kell az isteni ihletet az ősidőkből leszármazott isteni összeköttetéseinket, mert már Párisban a nagy Kristály-palotában,ahol a festmények keretek nélküli vásznai voltak kiállítva, feltűntek, a kritika azt mondta, hogy habár a teljesítmény a világon minden munkát túlszárnyal, de vigyázni kell rá, mert ha Párisban maga az Isten leszállna az égről, s nem mutatkoznék be isteni pompával, hát senki sem ismerne rá. E figyelmeztetés ma is óva159
