Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 5-6. szám - HORIZONT - Pomogáts Béla: Az erdélyi magyarság és az örökség
irodalomtörténészek és a kritikusok feltáró, értékelő munkájára is szüksége van. A romániai szellemi életben ma már valóságos kritikai műhelyek gondozzák a hagyományokat és a jelenkor eredményeit. A kolozsvári egyetem magyar irodalomtörténeti tanszéke — Jancsó Elemér professzor, Sőni Pál, Csehi Gyula, Antal Árpád, Szigeti József, Láng Gusztáv, Kozma Dezső és mások közreműködésével —, a Korunk szerkesztősége — Balogh Edgár, Kántor Lajos — az Utunk kritikusai — Marosi Péter, Földes László, Szőcs István, Baróti Pál — az Igaz Szó körül gyülekező kritikusok, esszéírók — Izsák József, Varró János, Nagy Pál és a többiek — árnyalt és távlatos képét adják a romániai magyar irodalom félévszázados történetének s mozgalmainak. A megjelent irodalomtörténeti tanulmányok közül hadd hívjuk fel a figyelmet ezúttal azokra a kötetekre, amelyek a filológiai feltárás vagy az esszéisztikus értékelés módszerével közelednek a régebbi vagy a két háború közötti erdélyi magyar irodalom kérdéseihez és alkotóihoz. Jancsó Elemér: A felvilágosodástól a romantikáig, Kacsó Sándor: írók, írások, Sőni Pál: Művek vonzása, Mikó Imre: Honpolgárok és világpolgárok, Vita Zsigmond: Tudománnyal és cselekedettel, Méliusz József: Az új hagyományért, Franyó Zoltán: A pokol tornácán, Földes László: A lehetetlen ostroma és Kántor Lajos: írástól—emberig című könyveire gondolok többek között. Külön kell említeni azokat a tanulmányokat, melyek egy-egy folyóiratban megjelenve tisztázzák az erdélyi magyar irodalom kialakulásának és fejlődésének alapvető kérdéseit. Ilyen írás például Varró Jánosnak az Igaz Szó 1968-as évfolyamában folytatásokban közölt tanulmánya a maros- vécsi Helikon megalakulásának előzményeiről. Végül pedig említsük meg az utóbbi években megjelent néhány író-monográfiát: Kozma Dezső: Egy erdélyi novellista címmel Petelei Istvánról, Izsák József pedig először Asztalos Istvánról, majd — a minap — Tamási Áronról jelentetett meg pályaképet. A Tamási-kismonográfia különösen fontos: nemcsak az erdélyi magyar irodalmi örökség egyik fejezetét s az egyetemes magyar irodalom egyik nagyhatású, ma már klasszikus mesterét mutatja be, hanem egy hasznos vállalkozást is megindított. Nevezetesen a romániai magyar irodalom klasszikusainak pályakép sorozatát. A tervek szerint Láng Gusztáv Dsida Jenőről és Varró János Kós Károlyról készülő pályaképe fogja követni Izsák művét. Reméljük, hogy Áprily Lajos, Tompa László, Szentimrei Jenő, Karácsony Benő, Berde Mária és Gaál Gábor életműve is hamarosan meg fogja találni a maga monográfusát. A nagy feladat azonban továbbra is a romániai magyar irodalom érvényes krónikájának — irodalomtörténeti összegzésének — elkészítése. Örömmel látjuk, hogy erre a feladatra is gyűlnek a vállalkozók. Az erdélyi magyar irodalom históriáját ugyanis Tolnai Gábor 1933-ban megjelent kitűnő kis könyve: az Erdély magyar irodalmi élete s Ligeti Ernő visszaemlékezése: az 1941-ben kiadott Súly alatt a pálma óta csak a magyar irodalomtörténeti kézikönyv VI. kötetében közreadott vázlat próbálta meg összefoglalni. (Czine Mihálynak erről a témáról írott összefoglalása kéziratban várja a kiadó jelentkezését!) Az összegzés megírása tehát sürgető feladat; s ezt a feladatot elsősorban a romániai magyar irodalomtörténetírásnak kellene elvégeznie. A megvalósítás felé azonban mutat néhány szép kezdeményezés. Izsák József az Igaz szó 1968.12. számában adott közre egy igen érdekes vázlatot a két háború közötti korszak nemzedékeiről és irányzatairól. E vázlat a korszak irodalmát tanulmányozó fiatalok számára kíván áttekintést adni; de talán ennél többet sikerült adnia: egy összefoglaló tanulmány körvonalait villantja fel. Ugyancsak vázlat jellegű az a már idézett tanulmány, melyet Marosi Péter adott közre A romániai magyar irodalom huszonöt éve címmel az Utunk ezidei 20—24. számában. Ez a vázlat a felszabadulást követő időszak legfontosabb íróiról rajzol portrét, négy nemzedékre tagolva a romániai magyar irodalom mai táborát. Ezeknél a vázlatoknál jóval nagyobb igényű Sőni Pál mostanában megjelent egyetemi tankönyve: A romániai magyar irodalom története című vaskos és érdekes kötet. 98
