Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1969 / 3. szám - ÉLŐ MÚLT - Mezősi Károly: Petőfi Dunavecsén (II.)

neve: Petőfi Sándor ...” — Kiszakított lapok egy veterán színész naplójából, Színészed Közlöny 1880. máj. 6-i sz., ,,Sz. K.” névrödidítéssel.

75. 1843. jún. 1-én kelt levelében. PÖM VII. 21. 1.

76. Úti levelek Kerényi Frigyeshez, XI. levél, 1947. júl. 9. PÖM V. 64—65. I.

77. PÖM VII. 27. I.

78. F e r e n c z i id. m. I. 365. I.

79. Ezt a számvetést Petőfi 1844. aug. 10-én Samarjay Károlynak írt levelében készítette, de bizonyára már Dunavecsén is tájékoztatta szüleit anyagi körülményeinek várható megváltozásáról, mint ahogy Tárkányi Bélát is Dunavecséről 1844. ápr. 28-án írt levelében. — PÖM. VII. 28. és 30. I.

80. Szűcs János rektortól nyert értesülése alapján Jókai Mór írta le így Petőfi hazatérését. — Az én életem regénye, közli Hatvány id. m. I. 548.1. — E közlés szerint Petőfi Dömsödig csirkés szekéren utazott, innen pedig gyalog ment a Dunaparton Dunavecséig.

81. Petőfi és Zsuzsikája c. cikkében. — Hatvány id. m. 549. I.

82. Petőfi Duna-Vecsén c. cikkében .— Uo. 550. I. — A birkasavó-kúra a múlt században a tüdővész népi gyógyítási módja volt. Petőfi Zoltánt is birkasavóval kívánták gyógyíttatni szabadszállási rokonainál 1870 nyarán, amikor már elhatalmasodott rajta a tüdővész. — Déri Gyula: Petőfi Zoltán, Petőfi Könyvtár XV. köt. 125. I.

83. Péchy Imre: Petőfi Duna-Vecsén c. cikkben, Hatvány id. m. 552. I.

84. Péchy Imre: Petőfi és Zsuzsikája, Vasárnapi Újság, 839. 497—498. I. és Ferenczi: Petőfi életrajza II. 9. I. — E közlések alapján a „felnőtt-tapasztalt férfi”, Petőfi mellett mint „gyermek” tűnik fel a „nála hét esztendővel fiatalabb” Zsuzsika, — Pándi id. m. 131.1. —

85. Itteni III. sz. anyakönyv (1817—1848) 54. II. 1828-ban kereszteltek, Atyja Nagy Pál, anyja Mészáros Julianna, — Nagy Zsuzsanna, 1865. márc. 8-án halt meg, 37 éves korában, „tüdőgümőkórban”. — Uo. V. anyakönyv (1861—1871) 76. lap.

86. Nagy Zsuzsanna és Bállá István Borbála nevű leánya pl. 16 éves korában ment férjhez. — Lukács Imre: A dunavecsei ref. egyház története (1923, 1943) 78—79. I. Ugyanitt megtudhatjuk, hogy Bállá István 1843-ban került Dunavecsére káplántanítónak, 1814-ben született, tehát Petőfinél csaknem tíz évvel idősebb volt.

87. Petőfi egy évvel későbbi gödöllői szerelmét, Mednyánszky Bertát is ,,szőke gyermekinek mondja (Éj van . . .), holott, ha hinni lehet az életrajzi adatközlésnek, vele egykorú volt: 1902-ben 79 éves korában húnyt el (H a t v a n y : id. m. 781. I.), tehát eszerint 1823-ban kellett születnie.

88. Sándor András: ,,Kis lak áll a nagy Duna mentében . . .” c. riportjában. — Ld. Hatvány id. m. I. 552. I.

89. A verseken kívül egy Dunavecsén 1844. április 28-án kelt levelét ismerjük. Tárkányi Béla pap-költőnek küldte e levelét, akivel Debrecenből Pestre jövet, Egerben kötött barátságot. Visszaemlékezve az egri „szép napokra”, Petőfi mentegetőzik, hogy még nem írta meg az Őrangyal c. lap számára ígért legendát, „minthogy ez ideig az ihletés semmi kép nem lepett meg.” Közölte, hogy valami 40 sor már elkészült belőle, de azután „egy kukkot se tudtam összeeszkábálni.” ígérte hogy valami más tárgyat keres, és küldi a verset. — Ezek szerint a Petőfi-kiadványokban „Pest, 1844. október 20—27 között” szerzési hellyel ellátott, 44 sor terjedelmű, papgúnyoló Legenda c. vers első megfogalmazása is Duna- vecséhez fűződhetett bár Petőfi 1844. okt. 20-a táján közölte Dömök Eleknek írt levelében, hogy „tegnap” írta a verset. — Vö. PÖM VII. 32. és 295. I. — Tárkányi Bélának írt levele uo. 28—29. I.

Petőfi egyik Dunavecséről keltezett, elveszett leveléről Péchy Imre tett említést. Eszerint Petőfi Pákh Albertnek Dunavecséről megírta, hogy „egy szőke leány őt a világ legboldogabb emberévé tette.” — PÖM. VII. 293. I.

90. Samarjai Károlynak írt levelében 1844. aug. 10, PÖM VII. 30. I.

91. Sándor András cikkéből, Hatvány id. m. 553. I.

92. Jókai, akiről köztudomású, hogy szeretett tarokkozni, a kártyázás közbeni verselést úgy írta meg, hogy „Petőfi még tarokkozás közben is verseken törte a fejét s a nyereségjegyző papír túlsó oldalán az ultimófogás mellett is megszületett a vers.” — Hatvány id. m. I. 556. I. — A késői legendák tehát át-átszövik Petőfi dunavecsei időzésének napjait. Ilyeneket olvashatunk Dienes András: A legendák Petőfije c. könyvében, 118—131. I.; pl. azt, hogy Dunavecsén Pethő Mihály asztalosmester ajánlására vette fel a költő a Petőfi nevet; hogy Petrovitsékat „semmibe se vették” Dunavecsén, és Sándort a vendégfogadóból is kitessékelték, mert oda „nem jöhet akárki”. — Legenda számba megy az az 1908-ban feljegyzett adat is, hogy Petőfi Dunavecsén Nagy Zsuzsikán kívül egy Kiss Klára nevű leány iránt is „gyöngéd érzelmeket táplált]’, hozzá szerelmes levelet írt, s ő ezt asszony korában is a ruhájába bevarrva hordta magával, vele is temették el. Ld. PÖM 236. I. — Kiss Klára férje, Vörös István a Furcsa története, vers írásához fűzött késői emlékezést. (Budapesti Hírlap 1908. aug. 26-i sz., Mendemondák Petőfiről.)

93. A kéziratokról Ferenczi közli, hogy ezeket Petőfi levél és karikagyűrű kíséretében öccse által küldte el Zsuzsikának. Id. m. II. 12. I. — A Dunavecsén hagyott verskéziratok a második világháború után egy ideig ismeretlenek voltak, s a Kritikai Kiadás mint eltűnt kéziratokról szól róluk. I. köt. 388—389. I. — Szerencsére megvannak, csak a gimnáziumtól az Arany János Emlékmúzeumba kerültek át. Ld. Mezősi Károly: Petőfi-verskézirátok Nagykőrösön Népszabadság 1968. aug. 19-i sz. — A kéziratokon a költő öccse, Petőfi István feljegyzései olvashatók: „Elismerem, hogy ezen vers Petőfi Sándor bátyám saját írása. Félegyháza, Octb. 13.1867. Petőfi István.” — Ezen a napon tartották ugyanis Kiskunfélegyházán a Petőfi-házra helyezett emléktábla leleplezési ünnepségét. Ezen Petőfi István is jelen volt, s ez alkalommal igazoltatták vele a kéziratok eredetiségét.

94. PÖM VII. 28—29. I.

95. A 26,5x21 cm nagyságú, 4 oldal terjedelmű, zöldes papírra írt versek ugyancsak a nagykőrösi Arany János Múzeumban találhatók. A kéziratok eredeti voltát szintén Petőfi István igazolta.

96. Bajza József d r. : Petőfi István versei 38. I.

97. A Pesti Divatlap 1844. nov. 10-i számából közli Ferenczi Zoltán: Adatok Petőfi műveinek megjelenéséhez, Petőfi-Múzeum 1.21—22. I.

98. A Nagykőrösön, 1892. dec. 22-én kelt levelet az Országos Széchényi Könyvtár kéziratgyűjteményében levő eredeti alapján közölte Hatvány id. m. I. 557—558. I. — Jókai Varázsing c. tárcacikkében dolgozta fel a levél tartalmát hozzáfűzve: „Ezt az inggallért láttam én Petőfinél nagy, nehéz válságos napokban.” — Az én életem regénye, 199—204. I.

99. A hír beküldője Oláh Károly volt. — A dunavecsei anyakönyvekből hiába próbáltam megállapítani kilétét. A név Dunavecsén ismeretlen volt. — Esetleg az 1826. május 24-én Debrecenben született, a pozsonyi országgyűlésen szülővárosát képviselő Oláh Károllyal azonos. A szabadságharcban mint nemzetőr hadnagy működött, az 1850-es években szépirodalmi munkásságot fejtett ki. — S z i n n y e i : Magyar írók élete és munkái.

46