Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 2. szám - ÉLŐ MÚLT - Mezősi Károly: Petőfi Dunavecsén (I.)
családok voltak a birtokosok. Ó Dunavecsén kívül Cibakháza, Tiszajenő, Istvánháza, Bernátfalu jószágai tartoztak a birtokhoz. — A nemzetség birtokügyeinek, számadásainak gazdag levéltári anyaga található a Pest megyei Lr.-ban. 12. Úti jegyzetek, 1845-ből, PÖM V. 22—23. I. 13. Petrovits Istvánnak az ügyét kivizsgáló kiskun „Tiszti Küldöttség”-hez intézett beadványa, Szolnoki Áll. Lt., hármas kerület levéltára, 1839. évi 1922. sz. akta. 14. Az említett urbárium IV. és VI. §-ában. — Kifejezték itt azt, hogy olyan vendégfogadót, amelyben utasok is megszáll' hatnak, csak az uraság tarthat fenn, itt egész esztendőben csak ő mérhet italt, s „minden-féle éget bornak és sernek áruitatása s é féle Italoknak el-készíttetése egyedül az Uraságot illeti.” 15. Pest megyei Lt., Földváry cs. Lt., Számadások 1837—43., 100. sz. iratköteg, 1840—41. és 1842—44. évi számadások. 16. Rexa Dezső: Petőfi és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Bp. 1922—1923. 87. I., a forrás megnevezése nélkül 17. Petőfi életrajza 1.214.1. 18. Petőfi és Zsuzsikája. Vasárnapi Újság 1879. 31. sz. 497—498. I. E cikkén kívül Id. Petőfi Dunavecsén c. közléseit, Koszorú 1879. évf. II. 370—376. I. — Péchy Imre (1832—1898) az Állami Nyomda igazgatója volt. Néhány, főképp Petőfiről szóló irodalomtörténeti cikkén kívül főképp térképészeti tanulmányokkal foglalkozott. — Szi ny- n y e i : Magyar írók élete és munkái X. köt. 19 Szolnoki Áll. Lt , hármas kerület közgyűlési jegyzőkönyvei, Protocollum MDCCCXLI , ez évi 343. sz. napirendi pont. — A per egész anyaga a felcárt fontos okmányokkal feldolgozásomban kiadásra vár. 20. A levél kiadva PÖM VII. 11—12. I. 21. Id. m. I. 212 I. — A PÖM-ben Petőfi leveléhez fűzött szerkesztői jegyzet szerint: „alighanem pongyola fogalmazás vagy elírás e helyett: onnan szüléimhez, majd Pestre mentem: hiszen Petrovicsék Dunavecsén laktak” — VII 274 I. 22. Id. m. I. 331. I. 23. Uo. 341. I. 24. Uo. 25. A dömsödi bukás után is pl. hosszabb ideig laktak a pesti Révész családnál, akik kocsmárosok voltak. — Ld. Mezősi : Petőfi és családja Dömsödön, 45. I. 26. Szolnoki Áll. Lt., Petrovits István perének egyik melléklete a 13. sz. jegyzetben említett helyen. 27. Baranyai Péter Szabadszálláson 1835-ig folytatta a vendégfogadósi foglalkozást. 1836-ban kitiltották Szabadszállásró/ mivel nem volt foglalkozása a pusztákon adózás nélkül tartott marhákat, és a felesége ellen is kifogás merült fel. — Kecskeméti Áll. Lt., 1936. ápr. 22-i tanácsi jegyzőkönyvi végzés. 28. Budapesti Szemle 1879. XIX. 348—350. I. — Közli Hatvány id. m. I. 416. I. 29. Id. m. I. 214. I. 30. A legendák Petőfijei 20. és 131. I. 31. Uo. 121. és 137. I. £2. Dunavecsei Ref. Egyház anyakönyvei 1817—1848., III. köt., „A Copulakattak 1848-dik esztendei Matriculaja” 88. I. — „Érdemes Nagy Pálnak hajadon leánya, Susánna” 1848. febr. 5-én kötött házasságot „Tiszteletes Bállá István, Tanító Káplán”-nal. 33. A Koszorú 1879. évf. II. köt. 370. I. 34. Ld. PÖM VII. 27. I. 35 Uo. 29. I. 36. Jókai Mór: Az én életem regénye c. művében közli Szűcs János emlékezését a hozzá küldött levél alapján. Ld. Hatvány id. m. I. 548. I. 37. Jókai Mórhoz intézett, Szigetszentmiklcson 1854. ápr. 25-én kelt levelében, Emlékek Petőfiről, OSzk. Fond VII. 153. sz. 38. Kardos István levele, Uo. 39. Pest m. Lt. Földváry nemzetség közbírtokossági lt. 100—101. sz. faszc., számadások 1837—1843. ill. 1843—1850. 40. PÖM VII. 285. I. — Szendrey Júlia részére 1850. dec. 17-i dátummal Münchenből küldött levele néhány pontatlan emlékezést tartalmaz. Pl. azt írta, hogy Petőfi 1838-ban volt a pesti színháznál csekély díjazással alkalmazott, s ő is 1838-ban, az év végén ismerkedett meg Petőfivel Ostffyasszonyfán. Nem tudott arról, hogy leszerelése és Pápáról történt eltávozása után Petőfi hol időzött, s még 1842. évi, később részletesen leírt dunavecsei tartózkodásáról sem tett említést. Csaknem három évtized múlva egyes emlékezéseiben még inkább tévedhetett. — Ld. Orlay Petries Soma eredeti levelét OSzK. Fond. VII. 194. sz. — Ez csupán rövid észrevétel arra nézve, hogy a késői kortársemlékezéseket nem lehet feltétlenül a hitelesség bélyegével ellátni. 41. A kunszentmiklósi bérlői vállalkozásra vonatkozólag a Szolnoki Áll. Lt., hármas kerület lt. 1842. évi „4 dik kötet. Hivatalos Tudósítások” 2062. sz. írat. — A haszonbérfizetésekre Kecskeméti Áll. Lt., kunszentmiklósi levéltári anyag, „Községi számadások” 1842/43—1844/45. évi számadási kézi könyvekben. 42. Ld. e kérdésről Mezősi Károly: Új adatok Petőfi kunszentmiklósi kapcsolatairól. Irodalomtörténeti Közlemények 1963. 480—483. I. 46
