Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
II. KÖZLEMÉNYEK - Serfőző Szabolcs: Johann Nepomuk Geiger vázlata a budai királyi palota dísztermének tervezett mennyezetképéhez 1855-ből: a Vitam et saiiguinem-jelenet egy eddig ismeretlen ábrázolása
(Fadrusz János, 1897), a budapesti Millenniumi emlékmű Mária Terézia-szobra alatti reliefen (Zala György, 1911; 1948-ban elveszett), vagy a budapesti Parlament felsőházi üléstermének falképén (Jantyik Mátyás, 1901). Az 1862. évi londoni világkiállításon Fischer Mór herendi porcelángyára is egy olyan - 90 cm átmérőjű - óriás dísztálat mutatott be, amelyen a Vitam et sanguinem-jelenet ábrázolása látható (Iparművészeti Múzeum, ltsz. 60.481).A témaválasztás ez esetben is politikai hitvallásaként, a gyártulajdonosnak a Habsburg uralkodóházzal történő kiegyezést támogató manifesztumaként értelmezhető. A dísztálon látható kompozícióhoz és Geiger vázlatához ugyanaz az 1848-ban kiadott nagyméretű litográfiája szolgált előképül. A szóban forgó műlapot az 1850-es években a bécsi udvar megrendelésére is dolgozó festő, Josef Hasslwander (1812-1878) rajza nyomán H. Norden litografálta, s Leopold Theodor Neumann bécsi könyvkiadó jelentette meg (Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, ltsz. 9325).46 (7. kép) Hasslwander kompozíciója ugyanakkor az 1768-ban a Magyar Udvari Kancellária palotájába készült, II. József bemutatása a magyar rendeknek a pozsonyi vár lovagtermében 1741. szeptember 22-én című festményt követi (Franz Messmer, Wenzel Pohl, Bées,).4 Itt kell megemlítenünk a fenti festménnyel egy időben készült, Mária Terézia pozsonyi koronázásának hat jelenetét ábrázoló képciklus történetének egy különös fordulatát. Az oldalfalak boiserie burkolatába illesztett pannósorozat eredetileg a kancellár fogadószobáját díszítette. Miután 1848-ban megszűnt a Magyar Udvari Kancellária, 1851-től a Birodalmi Tanács (Reichsrat) működött a palotában. Ennek elnöke, Rainer Ferdinánd főherceg 1858. augusztus 12-én Kari Liechtenstein főudvarmesterhez írott levelében beszámol arról, hogy Ferenc József utasítására eltávolították az épületből a Mária Terézia koronázását ábrázoló festmény ciklust,44 amelyeket átmenetileg a kormány széki épületek igazgatóságának raktárában őriznek, s az uralkodó szóbeli tájékoztatása szerint méltó helyen, az egyik rezidenciában (Hofgebäude) kívánják elhelyezni.44 Elképzelhető, hogy a festményciklust - miután a tervezett mennyezetképek végül nem készültek el - a budai palota dísztermébe szánták, s Ferenc József 1857 májusi budai látogatása nyomán született 45 46 47 48 49 45 Bobrovszky, Ida: Die Maria TTieresia-Gedenkschüssel aus Herend. Ars Decorativa 1. (1973) 145-151. 46 A műlap megjelenéséről a Börsenblatt für den deutschen Buchhandel 1848. évi 47. száma tudósított az 1016. oldalon. 47 Serfőző Szabolcs: Mária Terézia pozsonyi koronázásának képei. Festmény ciklus az egykori Magyar Udvari Kancellária bécsi palotájában. Rubicon 28. (2017) 1-2. sz. 48-71. 70. 48 A festményeket feltehetően azért távolították el, mert azok tematikája nem illeszkedett a Birodalmi Tanács profiljához. Jókai Mór Az élet komédiásai című regényének Magyarország Becsben című fejezetében szomorú képet fest a palota 1850-es évekbeli állapotáról, s megjegyzi, hogy a festményciklust „ponyvákkal betakarták, félretették, hogy ne lássa senki". (1. http://mek.oszk. hu/00700/00791/html/jokai30.htm (2018. május 25.) 49 HHStA, Aktenbestand des Obersthofmeisteramtes (OMeA Akten), 1858-21-c-ll (Kt. 706.) „Diese Bilder, welche sich gegenwärtig in Verwahrung der Dikasterial-Gebäude-Direktion befinden, sollen in Gemäßheit eines mir mündlich eröffneten allergnädigsten Befehles seiner k.k. apostolischen Majestät an einer anderen passenden Orte wieder aufgestellt werden, und ich habe in Folge dieses allerhöchsten Befehles Euere Durchlaucht einzuladen, wegen Übermachen dieser Bilder sich an das Finanz-Ministerium zu wenden, und sodann wegen deren Aufstellung in einem Hofgebäude die geeigneten Anträge der allerhöchsten Schluß-Fassung zu unterziehen." 145
