Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

II. KÖZLEMÉNYEK - Serfőző Szabolcs: Johann Nepomuk Geiger vázlata a budai királyi palota dísztermének tervezett mennyezetképéhez 1855-ből: a Vitam et saiiguinem-jelenet egy eddig ismeretlen ábrázolása

H. Norden, Josef Hasslwander rajza nyomán: A Vitam et sanguinem-jelenet. Litográfia, 1850 körül. MNM Történelmi Képcsarnok

7. kép

erre vonatkozó javaslat. Végül ez a terv sem valósult meg, miután ugyanis az októberi diploma 1860-ban visszaállította a korábbi hivatali rendszert, s a Magyar Udvari Kancellária visszaköltözött a palotába, a festményeket is visszavitték eredeti helyükre.

Ha megvalósult volna, a budai királyi palota dísztermének mennyezetképciklusa - témáját és mondanivalóját, azaz ikonográfiái programját tekintve - a Habsburg dinasztia magyarországi reprezentációjának és neoabszolutisztikus uralmának fontos emléke lett volna. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai és elnöke, Teleki József által ajánlott történeti eseményeket úgy választották ki, hogy azok egyaránt kifejezésre juttassák a Magyar Királyság középkori önállóságát és a Habsburg Birodalom keretei közötti továbbélését az újkorban. Az általuk javasolt két középkori és egy „Habsburg-kori" jelenettel szemben azonban a bécsi udvar egy középkori és két Habsburg vonatkozású újkori jelenet megfestését tartotta kí- 50

50 A festmények mai elrendezése a palota belső tereinek 1867-ben zajlott felújítása nyomán alakult ki, melynek során a képciklust két szomszédos helyiségben helyezték el.

146