Folia historica 14
Körmöczi Katalin: Lakáspolitikai törekvések a fővárosban a két világháború között
meghaladja a telepi lakások színvonalát. Természetszerűen nem is egyazon rétegek lakásszükségletét voltak hivatva szolgálni. Időközben a Népjóléti és Munkaügyi minisztérium hatáskörébe került az állam lakásépítkezéseinek ügyköre az Ipari és Kereskedelemügytől. 4 7 Az 1924 után épült állami „bérpaloták" az új felügyeleti szerv irányítása mellett épültek: I. ker. Attila krt.-on az ún. „Bethlen udvar" s a Márvány utcai épület 2—3, sőt 4 szobás lakásokkal, üzlet- és műteremhelyiségekkel, fürdő- és cselédszobákkal, a korszak lakóház és lakásépítkezései közül is kiemelkednek modern építészeti megoldásukkal, külső megjelenésükkel. 4 8 Az ilyen színvonalú állami lakásépítés mennyiségileg elenyésző, évi egy-két bérház 20-30 lakással mindössze. Az állam Budapesten 1924—29. között 2300 lakást épített — a középületek átalakításánál kiképzett szükséglakásokon túl — ebből 1353 egyszobás, 741 kétszobás, 163 háromszobás, 43 négyszobás. 4 9 Az állam lakásépítési tevékenységének volumene országos vonatkozásban sem bírt jelentőséggel a lakáshiány megszüntetésére. Az állami, hatósági szervek inkább lakásépítési kölcsönakciók és adókedvezmények nyújtásával a magánépítkezéseket támogatták. 5 0 A tevékenység irányítására, a kérvények elbírálására hozták létre 1923-ban a Lakásépítési Állandó Bizottságot. Az állam álláspontját és terveit nagyon világosan körvonalazta az 1930. januárjában megtartott lakásügyi ankéton. A lakástermelést továbbra is a magántermelés feladatának tekinti, de „a lakáskérdés nem lehet közömbös a közhatóságok előtt sem mennyiségi, sem minőségi vonatkozásban." 5 1 A fenti elv alapján az állam továbbra is vállalja az építési hitelek és adókedvezmények biztosítását családiházas építkezésekhez, de a maga részéről lakásépítési akcióját befejezettnek tekinti. Tisztviselői és munkás családiházak építését a Társadalombiztosító Intézet leköthető tőkéjéből kívánja megoldani. A „legalsó" néprétegek lakásigényeinek kieglégítését a helyi hatóságok feladatául tűzi ki, így Budapest székesfőváros tevékenységét a stabil — nem barakkszerű — szükséglakások építésére irányítja. * A fővárosi hatóságok az első világháború utáni első időben csak arra szorítkoztak, hogy kétségtelen adatokkal megállapítsák és a kormány előtt is indokolják a szabad lakásgazdaság visszaállításának és a bérek rohamos emelkedésének lehetetlen voltát. A városi lakáspolitika pilléreinek a megfelelő telek- és adópótlékát, a magánépítkezést támogató hitelek biztosítását és csak végső esetben a hatósági építkezések beindítását tekintették a városházán is. 81
