Folia historica 9
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) II.
Szaklapjuk pedig - a „Typographia" - gyakran foglalkozott a Wekerle-telep problémáival s azok megoldását sürgette a lakók javára. A Vas- és Fémmunkások Lapjának hasábjain szintén gyakorta szerepelt a Wekerle Állami Munkáslakótelep egy-egy problematikus kérdése, vagy éppen a telepen lakó vasas szaktársak életéről adott hírt. Szakmájából eredően a telep lakóinak nagy százaléka kapcsolódott a vasas szakszervezetek munkájához, így ez a szakszervezet számlálhatott legtöbb tagot a Wekerletelepiek között. Ezek a szervezett munkások aktívan részt vállaltak a munkahelyi megmozdulásokban, sztrájkokban, holott — mint a bérleti szerződésből ismeretes - egzisztenciális alapjuknak, a lakásnak az elvesztésével is járhatott ez a magatartásuk. Így az 1913—14. év fordulóján kirobbant Ganz gyári sztrájkban, illetve az azt követő munkáskizárásokban is jelentős részük volt a Wekerle-telepieknek. A kizárások olyan mértékben érintették a telepet, hogy a kizárt munkások külön Wekerle-telepi bizottságot hoztak létre. Nem érdektelen megemlítenünk, hogy a telep kiskereskedő és kisiparos rétegei is támogatták a szervezett vasasok harcát: különböző adományokat ajánlottak fel a kizárt munkások megsegítésére. 25 4 A vasas szakszervezet kötelékébe tartozott azoknak a munkásoknak is egy része, akiket a Kispesti Állami Munkástelepen, illetve annak csepeli vízművében alkalmaztak. Így a szakszervezet és lapja figyelemmel kísérte és támogatta ezeknek az állami alkalmazottaknak helyzetét és a munkaidő csökkentésére, a fizetések emelésére irányuló törekvéseit is. A Vas- és Fémmunkások Lapja 1918 nyarán közölte a telepen dolgozó munkások nyílt levelét, amellyel a pénzügyminiszterhez fordultak: a megélhetési nehézségekre, alacsony fizetésekre, valamint a telep építésvezetőjére, Rékai Frigyesre panaszkodtak,s e nehézségek megoldását kérték. 25 5 Nem véletlen az a formula - kérvény -, amellyel a telepen dolgozó, közvetlen az állam alkalmazásában álló munkások védték és képviselték érdekeiket. Az állami üzemek, gyárak, intézmények dolgozói a szigorúbb munkahelyi kötöttségek miatt általában nehezebben tudták létrehozni, megerősíteni és hatóképessé tenni szakmai érdekvédelmi szervezeteiket. A Wekerle-telep lakosságának egyharmadát kitevő vasutasság is ilyen nehézségekkel küszködött. A Magyar Államvasutak ugyanis azután, hogy 1906-ban engedélyezte a Vasúti Munkások Országos Szövetségének működését, 1908-ban feloszlatta azt, s egészen 1918-ig illegalitásba kényszerült a vasúti munkások szervezete. 25 6 A MÁV-nál 1908-ban beinduló és Kossuth Ferenc nevével fémjelzett tisztogatási akció azzal kezdődött, hogy megtiltották a vasutasságnak .221
