Folia historica 8
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) 1
nálása érdekében a Pénzügyminisztérium elvállalta Kispest és Erzsébetfalva vízelltását is. Az érdekelt községekkel való tárgyalás után a minisztérium elküldte a megkötendő szerződés vázlatát a vármegyének. 12 2 Kispest község közgyűlése 1911 őszén elfogadta a minisztérium által felajánlott vízhasználati szerződést, annak minden kikötésével együtt. 123 Erzsébeten a vízvezetékhálózat kiépítésére, illetve annak kibővítésére az 1920-as évek első felében került sor. 12 4 Az 1920-as évek végére az állami lakótelep csepelszigeti vízműve látta el - a Wekerle-telepen kívül - Kispest és Pesterzsébet vízszükségletét, de szolgáltatott vizet Csepel és Pestszentlőrinc községnek is. Eredeti kapacitással a megnövekedett igényeket a vízmű csak nehézkesen, hiányosan tudta kielégíteni, így a 20-as évek végére szükségessé vált kapacitásának bővítése. 12 5 A kibővítéssel kapcsolatos munkálatok 1929-ben indultak be; elkészült a vízmű kibővítésének terve, s a kibővítéshez szükséges új területek kisajátítása is megtörtént. 12 6 A Wekerle-telep számára az állam külön vízművet létesített, tehát megoldotta a telep ivóvízellátását, s korszerű módon. Vízmű aztán a környező, kevésbé közművesített települések számára is biztosította a modem vízvezetékhálózat kiépítésének lehetőségét. Az építtetők korszerűségét tehát ebben a vonatkozásban nagy jelentőségűnek tarthatjuk még akkor is, ha számba vesszük azt a tényt, hogy a lakótelepen túli vízszolgáltatás az egész vízműépítkezésnek üzleti színezetet ad, mert így visszatérülő befektetéssé vált az önálló vízmű létrehozása. A lakótelep közvilágítása és lakásainak villanyvilágítása már nem tartozott a telep infrastruktúrájának jól megoldott elemei közé. A villanyvilágítás bevezetésére 17 évig várniok kellett a lakóknak. 1926-ig a telep közvilágítását is petróleumos közlámpákkal oldották meg. Illetve még ezeknek az üzemeltetése is akadozott a háború első éveitől kezdve; esztendőkön át nem töltötte fel a gondnokság a közlámpákat, így a telep teljesen világítás nélkül maradt. Az 1920-as években a lakosság már türelmetlenül tartotta napirendjén a telep világításának kérdését és egyre inkább sürgette a villanyvilágítás bevezetését. Felmerült, hogy a telep villanyáram szükségletét az anyaváros, Kispest szolgáltassa. Ez az igény azon az alapon merült fel, hogy a város már 1898 óta szerződésben állt a Helyiérdekű Villamos Társasággal és 1923ban Kispest városi rangra emelése kapcsán időszerűvé vált a szerződés megerősítése, s mivel közigazgatásilag a Wekerle-telep Kispesthez tartozott, egyúttal annak világítását is biztosíthatja szerződésében a város. 12 7 De a városi tanács 157
