Folia historica 8
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) 1
és a telep gondnoksága között fennálló feszültségek, ellentétek miatt Kispest nem szorgalmazta a telep érdekeit a villamostársaságnál. 12 8 Ez a Kispesttel való közös szerződés a telepiekben fogalmazódott meg, a Pénzügyminisztérium elképzelése az önálló villanytelep létesítése felé hajlott inkább, 12 9 bár ennek nem volt meg a megfelelő anyagi feltétele. így a telep világítása még 1925 októberében sem megoldott, a Népszava még ekkor is — a fővárosi közlekedési bizottság ülésén tett szociáldemokrata javaslatok ismertetése kapcsán — csak annyit írhatott, hogy: „A Wekerle-telep lakosságának mozgalma a villanyvilágítás bevezetéséért ugyancsak szóhoz jutott elvtársaink indítványa alapján, amely most már illetékes mérlegelés alá került." 13 0 Megoldást végül a Pénzügyminisztérium és a BSzKRT között kötött szerződés jelentett. A szerződés megkötéséről a minisztérium átiratban értesítette Kispestet, egyúttal azt is közölve, hogy a világítással kapcsolatos berendezések nem Kispestet, hanem a kincstár tulajdonát képezik. A város ezek után nehezményezte, hogy a BSzKRT nem közvetlenül Kispesttel tárgyalt a telep világítása ügyében. 13 1 De a város közgyűlése ekkor már nem tehetett egyebet, mint tudomásul vette a telep világításának ily módon történő megoldását. Azt a feltételt azért kikötötte, hogy a város világítását és annak bővítését ez a BSzKRT és a minisztérium között létrehozott szerződés ne zavaija. Kispest világítását különben továbbra is a Helyiérdekű Villamos Társasággal kötött szerződés alapján biztosították. 13 2 Az első villany 1926. október 7-én gyulladt ki a Wekerle-telepen, az első lakók beköltése után 17 esztendővel! 13 3 Ettől kezdve volt villanyvilágítású közvilágítás a telepen, s csak ekkor vezették be a lakásokba is az elektromos áramot. Az állam a lakásokban csak egy zsinóros, bádogos áramforrást helyezett el helyiségenként, s ez az állam tulajdonát képezte. Ha a lakók többet kívántak felszerelni, azokért külön kellett fizetniök. 13 4 A lakótelep közellátását — mint azt már említettük —, kiskereskedőknek kiadott üzletek, heti piacok és fogyasztási szövetkezetek üzletei révén biztosították. Működött a telepen 23 fűszerüzlet, 5 hentes, 2 tejcsarnok, 3 pékség, 1 vendéglő, 1 ruhaszaküzlet, 2 szabó, 6 cipész, 1 bútor és 1 edényüzlet, 3 dohányárúda, 4 borbélyüzlet, 1 kézimunka előnyomda, 1 mosoda és 1 fényképészműterem. 13 5 Az értékesítő és fogyasztási szövetkezetek közül üzletet nyitott a te158
