Folia historica 7

Temesváry Ferenc: Kinizsi Pál a hagyományokban és az irodalom egyes műfajaiban

55 56 57, 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 Bíró Albert kiadásában, Kinizsi Pál, vagy molnár legényből főispán és országbíró. (Bp. ёл.) 21-23. Dégh Linda, Beszámoló az 1848-as népi hagyománygyűjtés eddigi tapasztalatairól. Ethnographie 58 (1947) 203-235. Kálmány L., i jn. 1 (Vácz 1914) 50. Vő. Ortutay Gyula, A magyar népmese. Magyar népmesék. 1 (Bp. 1960) 50. És hogy ez a kérdés mennyire foglalkoztatta a nagy elődöket is, Kölcsey rá a legjobb példa. „Azt kell-e hinnünk, hogy a nemzeti poézis már régen felemelkedvén, azt nem többé a mai pór népnél hanem a nemzet magasb műveltségű rendében fogjuk fellelni? Kölcsey F., Nemzeti hagyományok, i.m. 275. Herczeg Ferenc, Balatoni rege. Regényes vígjáték négy felvonásban. (Bp. 1902) 20-22. Az idézett részletet az 1925-ben megjelent díszkiadásból vettük. Megje­gyezzük, hogy az első kiadáshoz viszonyítva a szöveg sok helyen módosult. Lásd: ijn. 47-49. Jánossy Béla, Királv daliája. Költői elbeszélés.(Cluj-Kolozsvár 1935) 33. Uo. 143. Uo. 145. Szegedy Rezső, Vúk despota és Szerémi Pál bán viszálya. Ethnographia 21 (1920) 2-5. Megjegyezzük, hogy Vúk 1465-ben lépett Mátyás szolgálatába. A magyar királytól kapta a szerb desposta címet. Bajza József, Podmaniczky Magyar Benigna a horvát költészetben. (Bp. 1935) 31-32. Uo. 53. Dugonics András, Magyar példabeszédek és jeles mondások.2 (Szeged 1820) 216. Ugyanezt más összefüggésben lásd: Vas Gereben, összes munkái 10 (Bp. 1888) 336. Vö. Sirisaka Andor, A magyar közmondások könyve. 33 (Pécs 1890) 207. és Jókai Mór, Magyar népélce és Erdélyi János. Magyar közmondások könyve. (Pest 1851) 138. Ezeken a helyeken a mondanivaló leegyszerűsített formájával találko­zunk. Például Erdélyi János gyűjtésében: Egy fej sem illik úgy a nyakunkhoz, mint a magunké." Lásd még: Andrád Sámuel, elmés és mulatságos anekdótái. (Kluj-Kolozsvár 1929) 21. Sebestyén Gyula, Magyar népköltési gyűjtemény. 8 (Bp. 1906) 485. Vö. Bonfini történeti munkájával: ijn. 155-156. és Budai Férentz lexikonjával. i.m. 470­472. A malomkő históriájának számos változatát találjuk. A Kis-Kinizsiek azt vall­ják, hogy Kinizsi egy török drabantnak nyújtotta fel tálca helyett malomkövön a vizet. Pesty F., i.m. 60 (Veszprém) 228. Legtöbbször azonban Magyar Balázs lá­nyával hozzák kapcsolatba. A korábbiakban bemutatott anyagon túlmenően lásd: Kálmány Lajos, Szeged népe.3 (Arad 1892) 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom