Folia historica 7

Temesváry Ferenc: Kinizsi Pál a hagyományokban és az irodalom egyes műfajaiban

69. Vályi András, Magyar országnak leírása.3 (Buda 1799) 605-606. Lényegében ezt találjuk meg Bél Mátyás kéziratos munkájában, a Notitia Hungáriáé novae historico-geographicaban is. 70. Dugonics A., i.m. 2 (Szeged 1820) 141-142. 71. Uo. 1 (Szeged 1820) 98. Vö. Vas G., i.m. 350. Nála a közmondás úgy módosul: „Nem félhet a nyertes a megveretett hadtól, ha kevesebb számmal van is." 72. Bútorft L., i.m. 328-329. Lásd még.Hunfalvy J„ i.m. 332. 73. Fényes Elek, Magyarország Geographiai Szótára, mellyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leíratik. 4 (Pesten 1851) 280. 74. Pssty F., i.m. 1 (Abaúj) 206. A Kinizsi mondákra vonatkozó bibliográfiát lásd: Szendrey Zsigmond, Történeti népmondáink. Ethnographia 37 (1926) 132—133. 75. Budapesti Hírlap 16 (1896. aug. 27.) 8. A hírlap abból az alkalomból közli a történetet, hogy a templomba tervezett három méteres bronz szobor kivitelezését jóváhagyták. 76. Ady Endre, összes versei. (Bp. é.n.) 341. 77. RáczB., i.m.4-5. 78. Fényes E., i.m. 280-281. Vö. Puky A., íjti. 88-92.; Bárczay Oszkár, Családi címerek hazai emlékeken. Archaeológiai Közlemények 13 (1893) 435. és Kalmár János, Kinizsi Pál sírkövénél. Középdunántúli Napló 4(1960.júl.20.) Továbbá-, Gyarmathy Sándor, Kinizsi Pál sírja. Budapesti Hírlap 22 (1902. június 18.) 1. A legteljesebb feldolgozást Römer Flóris adja. Kinisi Pál sírköve. Győri Történelmi és Régészeti Füzetek 2 (1863) 56-67, Az utóbbi két szerző írásaikban emlegetik: Eggerer, Fragmen panis corvi protoeremitici seu reliquiae annalium eremi — coenobiticorum Ordinis Fratrum Eremitae. (Bécs 1663) 151. Topographia Magni Regni Hungáriáé 140; valamint Ungaria suis cum regibus 22. lapjait. 79. Römer F., Kinisi Pál sírköve, i.m. 58. Vö. i.m. I—II. táblával. 80. Römer Flóris , A Bakony. Természetrajzi és régészeti vázlat. (Győr 1860) 57. Topographia, i.m. 140. 81. A sírfeliratot a kolostor feltárója Éri István sem találta meg. 1958-ban úgy nyilatkozott: ,A sírvers meglétében kételkedhetünk." Éri István, Reneszánsz dombormű töredékek a nagyvázsonyi Kinizsi várból. Művészettörténeti Értesítő 7 (1958) 132, 133. Később azonban visszatért Rómer Flóris koncepciójához. Feltételezi ő is, hogy a márványlap és a sírgdör között eredetileg egy közbeiktatott, megemelt építmény volt - szarkofágnak nevezi - s a felírat ezen lehetett. E megemelt rész - Rómer szavaival élve Tumba - 3-4 láb magasra készült. Rómer F., Kinisi Pál sírköve i.m. 59. Ez a rész megsemmisült, s így a sírfelirattal kapcsolatos állításokat igazolni nem tudjuk. Rómer a szöveget nem tartja hitelesnek, mert dr. Arányi Lajos 1830 körül készült rajzán - jóllehet Myslen sírkövének megörökítésekor a szövegekre is nagyon vigyázott - nem tesz róla említést. Annyi azonban bizonyos, 105