Folia historica 5
F. Dózsa Katalin: Osztrák-magyar kapcsolatok és kölcsönhatások a divat területén 1850-1916 között
természetesen német nyelvű hirdetések közé magyar nyelvű hirdetéseket tördeltek. 5 3 Elsősorban svájci cégek éltek ezzel a figyelemfelkeltő fogással. De van még egy, szinte bizarr adat is arról, hogyan került a magyar olvasókhoz a közvetlen előfizetésen kívül az osztrák divatlap. A Modesammlungen der Stadt Wien könyvtárában ugyanis az 1891—92-es évfolyam belső borítóján magyar könyvkereskedő pecsétje van beütve. 4. számban (németül) Franz Schenk, Buchhandlung. IV. Neuweltgasse 6 5. sz. füzetben (magyarul) Schenk Ferenc, IV. Újvilág ucca 6). Tehát a sors különös iróniája folytán az Ausztriában, a XX. század közepén összegyűjtött könyvtári anyagba éppen Magyarországról került be a bécsi illetőségű újság. A Wiener Mode magyarországi népszerűsége annál is inkább meglepő mert a korszak egyik legkedveltebb, legnagyobb példányszámban megjelenő magyar divatlapja, a Divatsalon az osztrák képeslap magyar kiadása. 5 4 A szövegrészeket, elbeszéléseket a magyar szerkesztőpáros 5 5 írta, illetve állította össze, csupán néhány cikket véve át az „anyalapból". Viszont a rajzokat és szabásmintákat teljes egészében a bécsi nyomdából kapták, amit természetesen szintén az osztrák divat magyarországi befolyását erősítette. Bécs azonban nem csupán közvetítette felénk a párizsi és londoni divatot, de népszerűsítette a magyar viseletet is. A múlt század közepétől folyamatosan nemcsak a magyar motívumú díszítés, de a kifejezetten magyaros szabású férfi és női viselet is sikert aratott az osztrák fővárosban. S ez a tény mai szemmel nézve némileg humoros helyzetet teremtett. A történelem folyamán kialakult magyar viseletet a reformkor hazafias felbuzdulása újította meg. A zsinórozott dolmányok, menték, ruhaderekak hordása a Bach korszak idején büntetendő, rebellis cselekedetnek számított. Az önkényuralom szorításának enyhülésével, a Kazinczy-évforduló alkalmából, 1860-ban előkerültek a ládafiából a dolmányok, menték, csizmanadrágok, stb., s kb. egy évtizeden keresztül uralkodtak. Divatba jöttek a pörgekalapok, szűr szabású felöltők (Jókai Mór is viselte) 5 6, sőt még a „német szabású" zakók, zsakettek, szalonkabátok gombolását is felváltotta a magyaros passzománykötés. A divatlapok rajzain, s az egykorú fényképeken mentés passzománydíszes pelerines hölgyeket látunk, buggyos ujjú ingvállban, zsinórozott vállfűzővel és szoknyával. Ez az erősen politikai töltésű viselet egy nemzet látványos szembenállását jelképezte az uralkodóházzal. Bécsben azonban már a reformkorban, sőt az ötvenes években, a Bach-korszak ideje alatt is divatosak voltak a magyaros szabású férfi és női öltözetek. (7—11. kép) A rajzokon Kossuth-kalapot, sőt cifraszűrt is látunk, 185
