Folia archeologica 10.

Dienes István: A honfoglaló magyarok fakengyele

132 Dieiies István főképen alkalmi-kengyel megoldásban. A keletporoszországi parasztoknak — a múlt század közepéig használatos — fakengyelei azonban komoly, hajlított alkalmatosságok

4

2 (26. ábra 5). Számunkra még érdekesebb, hogy a Kárpátmedencében — érthető módon a peremterületekre szorulva — napjainkig nyomon kísérhetjük alkalmazását. Nem akarok itt a Néprajzi Múzeum értékes fakengyel gyűjteményét ismertető dolgozatomnak elébevágni. A hazánkban fellelhető, csaknem kizárólag hajlítással készült, összecsapolt darabok közül csak azokat közlöm ábráimon, amelyekbe — a honfoglaláskori darabhoz hasonlóan — szíjnyílást is vágtak. Dél-Magyarországról való az egyik

4

3 (25. ábra 2), a másik Gyergyóditróból származik

4

4 (25. ábra 3.). A peremterületeken mindmáig élő

4

5 ősi tárgyat egykor az alföldi szilaj pásztorok is ismerték, mégpedig nem is lehetett körükben ez a magukcsinálta tárgy olyan ritkaság.

46 További ellenőrzésre szorul az az adat, miszerint a tiszafüredi nyergesek is készítettek fakengyeleket. Átfutva a közelmúltban, illetve még ma is használatos fakengyeleken, a tárgyi anyag alapján is bizonyítottnak vélem, hogy az elvétve, csakis alkal mas fából készült, egy tömbből kifaragott példányokkal szemben a hajlítás útján alakítottak voltak az általánosak, éppen alkalmasabb s tartósabb voltuk miatt. Úgy hiszem, előnyüket nem kell különösebben indokolni. A famegmunkálás mesterségének szabályai, a fa anyagi tulajdonsága ennek a megoldásnak kedvez. A szálán hasított fából kifaragott, s a megfelelő alakra hajlított kengyelekben ugyanis a farostok a tárgy idomát követik. így leginkább ellenállnak a nyereghez fűzött kengyelt részben fentről, a nyereg felől, — részben a lovas kengyelbe bújtatott lába felől érő, fentről lefelé ható, tehát ellentétes irányú — szakításra képes — húzó, illetve nyomóerőknek. Csakis keményfából készülhettek, mert a „szíjas" fát lehet hajlítani. A Néprajzi Múzeum eredetiben tanulmányozott baskír fakengyelei nyírfából valók, « Schlichen, A., i. h. 174., 201., VI. t. 298. 4

3 MN M Néprajzi Múzeum 13493 Itsz. 4

4 Az 1945 tavaszán megsemmisült tárgy a Székely Nemzeti Múzeum (Sepsiszentgyörgy) tulajdonában volt (2280 ltsz. — Székely Z. szíves levélbeli közlése). Fennmaradt rajzát Roska M. szívességéből közölhetem. 4

5 Gunda Béla professzor és Tarisznyás Márton szíves levélbeli közlése. Itt köszönöm meg nekik s minden néprajzos kollégámnak gyűjtésükből rendelkezésemre bocsátott, részben itt felhasznált, részben később felhasználandó adataikat. 4

6 Szűcs Sándor, Ujváry Zoltán szíves levélbeli közlése.