Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 8-9. szám - Rýl Ernő: A nagy Pavlov tanai az emberiség szolgálatában
datának: is alapját képezi. Ne higgyük azonban, hogy az emberben csak meny- nyiségi fokozódásról van szó a feltételes reflexek terén. Az ember viselkedése mi nőségileg különbözik az állatétól, nála a feltételes reflexek nemcsak a környezet hez való alkalmazkodást jelentik, hanem a környezet megváltoztatására is képes. Az ember munkát végez s éppen a mun kával kapcsolatos számtalan „jelzés" hozta létre az ugrásszerű fejlődést ideg- rendszerében és eredményezte azt a magasabb idegtevékenységet, amely Pavlov szavaival „meglepő élességgel különbözteti meg az embert az állattól“. Az állat és az ember idegműködése kö zötti alapvető fokozati különbség a be széd keletkezése. Az ember nemcsak sa játmaga fog fel jelzéseket a tárgyakról és jelenségekről, hanem megkapja azo kat a jelzéseket is, amelyekkel a többi ember szóban, vagy írásban közli vele saját tapasztalatait. A hangos vagy írott szó a mások által felfogott jelzések to vábbadása, a második jelzőrendszer. Ennek a minőségi különbségnek ki hangsúlyozására az emberi tudatot, gon dolkodást lelki működésnek nevezzük, anélkül, hogy ilyenkor a testtől külön álló lélek létezésére gondolnánk. Hiszen Szecsenovnak és Pavlovnak éppen azt köszönhetjük, hogy kimutatták az anyag és tudat egységét. Pavlov kézzelfogható élettani módszerekkel, egyszerű és vi lágos magyarázatot adott nagyfontosságú jelenségekre, amelyekről sokan úgy vé lekedtek, hogy felderíthetetlenek, föl- döntúliak. Pavlov materialista tanítása nem jelenti az ember lelki életének le becsülését, sőt éppen ellenkezőleg, meg nyitja a további fejlődés távlatait. MIT JELENTENEK PAVLOV TANAI A GYAKORLATBAN? Pavlov tanainak igazságát legjobban bizonyítja a gyakorlattal való szoros kapcsolatuk. Megértjük segítségével az élet köznapi jelenségeit is, miért jobb az étvágyunk szép környezetben, terített asztalnál, s milyen nagy merénylet emésztőrendszerünk egészsége ellen, ha sietve, minden „ünnepélyesség“ nélkül eszünk. Nélkülözhetetlen tanácsadónk Pavlov tanítása a nevelés terén. Megtanuljuk, milyen döntő fontosságú a rendszer, a szabályos életritmus kialakítása a cse csemőnél, mi a feltételes reflexek sze repe a helyes szokások kialakításában. Bizonyítva látjuk, hogy az ember egy séget képez környezetével, amely az öröklött hajlamoknál és „típusnál“ sok Mindannak, amit Pavlovtól tanulunk, egy a célja: az ember boldogabbá tétele. A kiegyensúlyozott idegrendszerű, kör nyezetével összhangban élő, családi éle tében boldog, ,— a békés fejlődést, saját jövőjét és gyermekei sorsát biztosítva látó ember alkotóbb, munkaképesebb, egészségesebb. Ezért Pavlov akadémikus tanai elsősorban is a Szovjetunióban mennek át a gyakorlatba, ahol a szocia lista embertípus kialakulása az ember önmagára találását jelenti. Pavlov tana nem befejezett tudomány, hanem élő, fejlődő tudományos rendszer. Sokat kell tanulnunk, hogy mi is elsajátítsuk el méletét (ezért szervezünk Pav^ov-körö két és népszerűsítjük tanait) s hogy mi is a gyakorlatba vigyük át mindazt, amit a magasabb idegtevékenységről, az em beri alkotásról, az emberi egészségről tanított Iván Petrovics Pavlov. MUDR. R*L ERNŐ. kai döntőbben befolyásolja az egyéniség kialakulását. Az orvostudományban Pavlov új kor szakot nyitott meg s ma még jóformán az elején járunk annak az útnak, amely az ő tanítása nyomán a megelőzés és gyógyítás győzelmes jövője felé vezet. Megtanuljuk, hogy az ember pszichofizi kai egység s valamennyi belső szervét döntően befolyásolja az agykéreg mű ködése. A pavílovizmus iskoláját járt or vos nemcsak a betegséget gyógyítja, ha nem a beteget magát és a betegség okát az egész szervezet és a környezet fi gyelembevételével keresi meg. Nem térhetünk ki mindarra, mi az agykéreg működésének szerepe a leg különbözőbb betegségek (magas vérnyo más, gyomorfekély, asztma, stb.) kelet kezésében, rosszabbodásában és javulá sában s hogyan lehet ezeket az ideg- rendszer felől megközelíteni és gyógyí tani. A szovjet orvostudomány a pavlovi nervizmus-tanból kiindulva (nervus — latinul ideg) máris sok eredményt ér el az idegrendszer kiegyensúlyozásával, a beteg környezetének, életmódjának, „lel kiállapotának“ irányításával és az álom gyógyítással, amelynél a már említett védő-gátlás érvényesül. Pavlov tanítá sának eredménye az a mélyen emberi bánásmód, ahogyan a szovjet orvos a be teghez közeledik és a Makarov-rendsze rű kórházak, ahol tekintetbe veszik, ho gyan hat a környezet a magasabb ideg működésre, az pedig a beteg gyógyulá sára.
