Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 8-9. szám - A "Fáklya" postájából
NÉHÁNY SZÓT A FÁKLYÁRÓL Megelégedéssel töltött el a lap szín vonalának emelkedése és tartalmas mi volta, ezért segítésképpen engedjék meg, hogy az olvasó részéről véleményt mond jak. Sehol nem találtam meg eddig, hogy a nyelvrontó kifejezésekről cikk jelent volna meg. Örvendetes kezdeményezés, jó lenne folytatni, olyan formában, hogy minden számban egy oldalon ábécé sor rendben közölnék az idegen szavak he lyes magyar jelentését. Vonatkozzék ez főleg a szlovákból átvett, és ott sem eredeti kifejezésekre. Vegyék ezt a célt szigorúan, mert a lap elsőrendű felada tai közé tartozik a nyelv tisztogatása. Folytassák tovább az oldalak népi mo tívumokkal való díszítését. Legjobb len ne külön rajzokat közölni egyes vidékek népművészetéről, pl. a csallóközi domi náló motívumok, faragások, palóc min ták, székely kopjafaminták, alföldi, du nántúli hímzések, tulipános ládák díszí tő elemei stb. Jó lenne színesen közölni, méretekkel, mert sokszor szükség van ilyen díszítőelemekre színdaraboknál, bábszínházak festésénél, vagy helyisé gek, termek dekorációjakor. Célja isme retterjesztés terén sem elhanyagolható. Ismeretterjesztési szempontból érde mes lenne bevezetni olyan rövid cikke ket, amelyeket változtatás nélkül be le hetne olvasni a helyi hangszóróba, vagy gyűléseken haladó hagyományunk nagy jairól, orvosi, technikai kérdésekről. Végezetül pedig számoljanak be min den színi megmozdulásról néhány mon datban felsorolva a hibákat is, akár Csemadok színjátszásról, akár énekkari fellépésről van szó. Jó módszer ez kezdő csoportok buzdítására, meg arra is, hogy lássuk, hogyan működünk. Ennyi, amennyi eszembe jutott a lap olvasásánál. Első benyomásom a lapról jó volt. Jó lenne nagyobb számban pro pagálni, tömeggyűléseken a régi számo kat osztogatni. Én is így lettem előfize tője és azt hiszem, valamennyien mara dunk is, amíg a lap eredeti színvonalá tól és céljától el nem tér. Végezetül meg kellene szervezni a tu dósító rendszert nagyobb városok Cse- madok-szervezeténél, akik a város meg mozdulásairól hírt adnak. Dr. Kálmán László, kórházi orvos, Rimaszombat, V. Širokého 41/b. AZ ORVOS VÁLASZOL Garassy Magdolna rimaszombati olva sónk levélben fordult tanácsért lapunk szerkesztőségéhez, kedves hozzátartozója, egy harminc éves fiatal nő légzési bán- talmaival kapcsolatban. Olvasta cikkün ket Filatovról, a vakok gyógyítójáról és tudni szeretné, hogy a légzőszervek meg betegedéseinél is eljutott-e már a szov jet orvostudomány olyan új eredmé nyekhez, amelyek feljogosíthatják a szó- banforgó beteget arra, hogy gyógyulást reméljen. Jól esik nekünk ez a levél, a belőle kicsendülő nagy bizalom és a kéz zelfogható bizonyíték, hogy cikkeink számíthatnak olvasóink érdeklődésére és gondolkodásra késztetik őket. Ez esetben az orvos feladata nem könnyű, mert hiszen a nehéz légzés, amelyről a levél panaszkodik, több be tegség közös tünete. A levélből nem ál lapítható meg, csak feltételezhető, hogy a hörgők asztmájáról van szó, amelyet rohamokban fellépő nehézlégzés jelle mez. A rohamokat ennél a betegségnél egyrészt a kis hörgők falában gyűrű alakban elhelyezkedő simaizmok görcsös összehúzódása okozza, másrészt pedig a hörgők nyálkahártyájának megduzzadá- sa és bő váladékképzése, amely a lég utak bizonyosfokú elzáródásához vezet. Ezáltal akadályokba ütközik a levegő- csere , különösen a kilélegzés. Mi okozza ezeket a tüneteket? A hör gők asztmája allergiás betegség, az aller gia pedig a szervezetnek bizonyos anya gokkal szemlben való megváltozott, fo kozott érzékenysége. Allergiás jelenség például a csalánkiütés is, amelyet bizo nyos egyéneknél tojás vagy földieper fogyasztása vált ki. Asztmatikus rohamot is kiválthatnak bizonyos ételek, beléleg zett por (pl. virágpor is), pehely vagy más „károsító“ anyag, esetleg a szerve zet túlérzékenysége bizonyos mikróbák- kal szemben, amelyek a gyakori „meg hűlések“ alkalmával sokasodnak el a légutakban.
