Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 2. szám - Révai József: Az új magyar építészet kérdései
ayos „funkcionalizmusra“. Hadd közöljem értekezle tünk résztvevőivel, hogy Rákosi elvtárs igen komoly érdeklődéssel figyeli ezt az építészeti vitát. Beszá moltam neki arról, hogy itt heves viták folynak az építészeti funkcionalizmus kérdéséről. Erre azt mon dotta: „Legalább valóban funkcionalista lenne a mi építészetünk“ Azt hiszem, hogy a szakemberek rög tön megértik, miről van szó ennél a tréfásan hangzó, de igen komolyan értett megjegyzésnél. Arról van szó például, hogy a csepeli tanoncotthon cölöpökre „kacsalábakra“ épült. Csak a jó Isten tudná meg magyarázni. hogy miért következik ez a csepeli ta- nancotthonnak, mint tanoncotthonnak speciális funkciójából. Céltalannak céltalan, célszerűtlennek célszerűtlen, drágának drága, fűthetőség szempont jából igen hátrányos És kert sincs alatta, bár az űj építészet hívei arra hivatkoznak, hogy azért kell cölöpökre építeni, hogy az épületek alatt kert le gyen. Továbbá: miért következik a csepeli tanonc otthonnak, mint tanoncotthonnak funkcióiából, hogy óriási látványos előcsarnoka legyen, hogy az abla kait csak úgy lehessen tisztítani, ha kívülről tűzol tólétrát támasztanak a falaihoz? Ha a csepeli ta noncotthon legalább funkcionális megoldás szem pontjából tanoncotthon lenne, akkor már a homlok zatról is lemondanánk! A funkcionálista elmélet az építészetben vagy egyszerűen közhely, vagy pedig gyökerében hamis felfogás. Nincsen olyan építészet, amely a maga idejében többé- kevésbbé ne a kor és a korabeli társadalom igényeit elégítette volna ki, tehát a maga módján ne lett volna „funkcionalista“ Még a pira misok is funkcionalista építmények ha szabad ve lük kapcsolatban ezt a modern kifejezést használni. Ha pedig nem ilyesfajta olcsó általánosításról van szó. amely a jelen építészetére ugyanúgy vonatko zik, mint az ókor építészetére, amennyiben a szó tág vagy szűkebb érteimében minden építészetnek tár sadalmi, emberei szükségletet keli kielégíteni — ha nem erről van szó akkor viszont hamis álláspontról van szó. Major elvtársnál a „funkcionalizmus“ fo galma állandóan változtatja tartalmát Hol arról be szél. hogy az építészeti funkció nem a szó szűk ér telmében vett fizikai funkció hanem a szellemi és fizikai funkciók dialektikus egysége Hol pedig foly tonosan előretör, érvényesül és fölénvbe kerül Ma jor fejtegetéseiben az a másik álláspont, amelv a funkció fogalmat a szó fizikai értelmére, az emberi kényelem kielégítését szolgáló fogalomkörre szűkíti. Számtalan helyen azonosítja az „emberszolgálatot“ a fizikai mozzanattal. Helytelen az a sommás eljárás, amivel Major elvtárs az osztálytársadalmak építészetét értékeli, elintézi Nem igaz az, hogy az osztálytársadalmak építészetének fő vagy döntő, avagy egyedüli funk ciója az, hogy hirdesse az uralkodó osztály hatalmát, erejét az elnyomottak felé Major a barokk építé szetről úgy emlékezik meg, mint a hanyatló feuda lizmus építészetéről. Bár nem vagyok műtörténész, de a történelemhez értek és tudom hogy a barokk nemcsak a hanyatló feudalizmusnak és nem is első sorban a hanyatló feudalizmusnak az építészete, ha nem a hanyatló feudalizmusnak és a keletkezű ab szolutizmusnak az építészete és mint ilyen bizonyos értelemben a társadalmi haladás akkori szükségle teit fejezi k az építészet nyelvén Nem igaz az, hogy az osztálvtársadalmak építé szete csak az uralkodó osztály erejét és hatalmát demonstrálja az elnyomottak felé. Persze kifejezi ezt A moszkvai földnlati vasút is, de ezen keresztül kifejezheti az akkori társadal mak bizonyos haladó törekvéseit is Éppen ezérí le hetséges az, hogy az osztálytársadalmak különféle korainak építészete ki tudott alakítani olyan formai elemeket, amelyek nemcsak az akkori társadalom uralkodó osztályához kötöttek és velük együtt tűn nek le a történelem sülyesztőjében, hanem szolgál ják azt a társadalmat és annak építészetét, amely ben keletkeztek, de megmaradnak ennek a társada lomnak elmúlásában is és egy utánuk következő tár sadalom és uralkodó osztály szükségleteit is szolgál ni tudják Az árkád, a párkányzat vagy az oszlop ilyenfajta formai elemei az építészetnek, amelvek nincsenek egyetlen korszak uralkodó osztályához, annak építészetéhez kötve, hanem ilyen vagy olyan átformálással felhasználhatók egy következő kor építészete, egy következő kor társadalmának vezető osztálya számára is A szovjet építésztörténészek a moszkvai Kremlt vagy a Vörös Tér Vaszil-templo mát nem egyszerűen a cári hatalom, hanem az orosz nemzeti, népi művészet és alkotóerő kifejezéseként értékelik Azt;hiszem, ha keressük, akkor találha tunk ilyesmit a magyar építészet történetében is. Nem igaz az sem, hogy az osztálytársadalmak építészete és a mi építészetünk között a döntő kü lönbség az, hogy míg az reprezentál ez az embert szol gálja A mi építészetünktől a szocialista építészet től sem idegen a reprezentál ás Itt példaként össze vethetjük a moszkvai Metrót a párizsi Metróval A párizsi Metró — hogy úgy mondjam — teljesen cél szerű: a „funkcionalizmus dolgában nincs rajta semmi kifogásolni vaió De vájjon milyen érzést vált ki a Metró a párizsi munkásból* akinek ez. a fő for galmi eszköze? Amikor reggel, munkába menet, vagy este munkából jövet bemegv ezeknek a funk cióiknak teljesen megfelelő földalatti állomásokba, az ürességnek, a sivárságnak, a reménytelenségnek, a robotnak az érzését táplálja benne a párizsi Metró rideg ..célszerűsége. És a moszkvai Metró? Szobrászattal egybekap csolt architektúrájával — azt is merném mondani: fényűzésével — táplálja a munkába menő és a mun kából jövő dolgozóban azt az érzést, hogy a Szovjet unióban akkor is ünnepnap van, amikor nincsen va sárnap Funkcionális az egyik, funkcionális a másik! De különféle funkcionalizmusról van szó! A Szovjetunió építészete arra törekszik, (és ezt
