Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 2. szám - Révai József: Az új magyar építészet kérdései
egyre jobban oldja meg), hogy szolgálja az új szocia lista embert: kielégítse kényelmét, fizikai, egyben szellemi, esztétikai szükségleitet, ugyanakkor repre zentálja, kifejezi azt a társadalmat, annak a társa dalmi rendnek nagyságát és büszkeségét, amelyben elsőízben vált az ember önmaga urává. A Szovjetunió építészeti gyakorlatából van mit tanulni Nem azt mondom ezzel, hogy az elméletétől nincs mit tanulnunk. Tény, hogy a Szovjetunióban forr a vita a szocialista építészet kérdései körül és lehet hogy talán nincs annyira készen a szocialista realista építészet elmélete, mint mondjuk a festőmű vészeté, zenéé vagy irodalomé. — bár teljesen ..ké szen" itt sem lehet, hiszen minden megy előre és fejlődik Abból, hogy a Szovjetunióban a szocialista realista építészet elmélete még nincs egészen „ké szen" korántsem következik az, hogy egyáltalában nincs ilyen elmélet. Csak fel kell szabadulnia az embernek az új építészet által rákényszerített kép zetek és fogalmak kényszerzubbonvából. mernie kell meglátni azt a szépet — és hadd tegyem hozzá — azt a célszerűt, amit a szovjet építészet teremt. Rátérek a magyar haladó építészeti hagyomá nyok kérdésére Major elvtárs álláspontja az, hogy a magyar klasszicizmus angol és olasz hatásnak kö szönheti keletkezését, továbbá, hogy aulikus, nagy birtokos főuraink pompavágyát akarta a különböző palotákkal kielégíteni. Ezzel el is töri már a pálcát a magyar klasszicizmus felett. Hadd válaszoljak erre az álláspontra egy épü lettel a Nemzeti Múzeummal. A Nemzeti Múzeum hogyan fér el a fenti sémába? Ha a Nemzeti Mú zeum ebbe a sémába nem illik, akkor az egész séma megbukott — függetlenül Pollák svábságától és Kám érsek hazaárulásától Előfordul az, hogy az uralkodók, a főurak is kénytelenek valamit csinálni, ami a hazát gyarapítja, bár ők azt hiszik, hogy a saját pompájukat, hatalmukat gyarapítják. És ez vo natkozik erre a nemesi-nagybirtokosi klasszicizmus ra is Rögtön hozzáteszem, hogy itt nemcsak Hám érseknek és a magyar reformkorszak urainak palo táiról van szó, hanem a liberális magyar középne mességnek a kúriáiról és megyeházairól is. És min- 'dez belenőtt abba a tájba, amely egyik alkotórészé a magyar hazának Amikor mi arról beszélünk, hogy népünket hazafiságra kell nevelni, akkor a magyar tájra is gondolunk. Óvakodnunk kell persze attól, hogy a klasszikus hagyományok felhasználása archaizálást jelentsen — nehogy egy falusi kultúrház mögött megjelenjék egy nemesi kúria. Sok tekintetben egyetértek azzal a bírálattal, amelyet itt Major elvtárs a moszkvai mezőgazdasági kiállítás magyar pavillonja fölött gyakorolt. Nem az a főkérdés, hogy az a kérdéses párkány olasz eredetű vagy pedig szepességi váro sokból, vagy a magyar kézműves városokból szár mazó formaelem-e, hanem arról van szó — már me gint én vagyok a funkcionalista —, hogy lehet egy lovagvárat, nemesi kúriát, vagy vármegyeházát má solni vagy utánozni, attól az még nem lesz mezőgaz dasági kiállítási pavíllon. Ha úgy fogjuk föl a hala dó nemzeti hagyományok fölhasználásának kérdését, hogy „vissza akár a klasszicizmushoz, akár egyéb stílusokhoz!“, nem helyesen járunk el. A költészet ben és a zenében sem mondjuk azt: „vissza a nép dalhoz!“ nem mondjuk még azt sem, „vissza Petőfi Sándorhoz!“, hanem azt mondjuk: használd fel a nép dalait, de menj előre a szocialista-realista zené hez. amely ennek a mai népnek és nem a 150 vagy 200 év előtti parasztságnak érzelmeit fejezi ki! Csak így lehet helyesen alkalmazni klasszikus hagyomá nyainkat az építészét kérdésében is. Mit jelent mindez a gyakorlatban az építészet számára7 Hogyan lehet felhasználni a klasszikus ha gyományokat anélkül, hogy az közönséges másolás legyen? Hogyan lehet Hűdet és Lajthát, Pollákot és Lechnert fölhasználni, hogyan lehet az ő művésze tük elemeit'átformálva beilleszteni ebbe az úiba, amit nekünk kell megteremtenünk — ennek megol dása az alkotó építészek dolga. Az építészet területén talán ez a kérdés a leg- kevésbbé tisztázott. Tudjuk, hogy az irodalomban sem lehet Mikszáth Kálmánt másolni, de körülbelül azt is tudjuk, hogy mit és hogyan tanuljunk tőle. Móricz Zsigmondot sem kell másolni, hanem tanulni nyelvéből, tipusformáló erejéből, hogy helyesen áb rázolhassuk a mai parasztot, a mai munkást. Arra, hogyan kell ezt az építészetben csinálni, nincs sem miféle recept Itt megint aláhúzom azt, amit Kardos professzor mondott: munka közben, tervezéssel, épí téssel, megbírálva egymást, alakítsák ki, hogy mi lyen legyen az új magyar szocialista építészet, amelyben benne kell lennie, mint elemnek, mindan nak, ami a múltban haladó volt. Arra vonatkozóan, hogy hogyan kell a múltat — mint elemét az újnak — felhasználni, rengeteget kell tanulni a Szovjet unió építészetétől. Tanulni lehet azokból az elköve tett hibákból is. amelyeken a szovjet építészet már túljutott. Egyáltalában nem kötelező elkövetnünk ugyanazokat a hibákat, amelyeket a szovjet építé szet. mint úttörő építészet elkövetett. Ezen a téren is át lehet és át kell venni tőlük a tapasztalatokat és így át is lehet ugorni bizonyos fejlődési szakaszokat. A lezajlott építészeti vitával kapcsolatban a kö vetkezőket javasolom: 1 Ez a vita ne maradjon e négy fal között. Épí tészetünk kérdései is a nyilvánosság elé tartoznak. Arra kell törekedni, hogy építészetünk ügye ne csak negatív, hanem pozitív értelemben is a nép ügyévé váljék Negatív értelemben most is a nép ügye, a nép lakik a Leheltéri házakban, s nép fiai tanulnak a csepeli tanoncotthonban. Az építészet ügye ugyan úgy váljék közüggyé, a nép ügyévé, mint ahogyan — többé-kevésbbé — már a nép ügye az új iroda lom, a zene, a képzőművészet. Folytassák a vitát bátran, gerincesen, a nyilvánosság előtt és ne csak a szakemberek egymás közt. 2. El kell érnünk, hogy az építésügyi miniszté rium ne csak építsen, hanem foglalkozzék az építé szet művészeti kérdéseivel is. Gondoskodni kell róla, hogy ennek a kérdésnek eddigi lebecsülése a mi nisztériumban megszűnjék. 3 Össze kell hívni a magyar építészek plénu- mát, közgyűlését. Feltétlenül helyes, hogy a köz gyűlés is a nép színe előtt, a legszélesebb nyilvános ság előtt végezze munkáját. 4. Felül kell vizsgálni az építészeti oktatást ál talában az egyetemi reform eredményeit a műegye temen Azt hiszem, itt sok baj van. A tanárok kö zött túltengenék a modernista építészet hívei és valószínűleg a tantervben is hiba van. Azt hiszem, nem helyes a tervező és kivitelező építészet merev elválasztása. Nem helyes elhanyagolni, csökkenteni az építészet-történet oktatását 5. Fel kell szabadítani építészeinket a Képző- művészeti Szövetségben való alárendelt helyzetük ből. Az építészet megérdemel egy önálló művészeti szövetséget.
