Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 8. szám - Szántó László: Emlékezem Zalka Mátéra
bán rendszeres nevelő propaganda munka folyt. A bizottság, amely a nevelő munka tervét kidolgozta, szemmell áthatóan a marx zmus-leniniamus sokoldalúságát igye kezett megőrizni a tervben s kevésbbé annak reálizmusát alkalmazni benne. így esett meg aztán, hogy a darwinizmusnak és általában a természettudománynak nagy tér jutott a tervben. Az már aztán a véletlen incselkedése volt, hoigy a neve- lömumka legeslegelső órája a darwiniz musról szólt és pont Zalka lovasainak hangzott el. E sorok írója volt a szeren csétlenül szerencsés előadó. Andikor a ki tűzött időben jelentkeztem Máténál, az örök vidámságával fogadót s kijelentette, hogy amint a lovak és fegyverek el lesz nek látva s az emberi gyomrok is meg kapják a magukét, azonnal sorrakerülhet a szomjas huszárlelkek kielégítése. Dél után 4 órakor hangzottak el Máté ezen reménytkeltő szavai s éjjel 11 órakor- vál tak valóra. A forradalom marcona vitézei összegyűltek s az előadás megkezdődött. S folyt-főlydogált a vitézek feszült figyel mének közepette a késő éjfél utánig. Amikor dolgom végeztével körzetem felé ballagtam, amely a város másik vé gén feküdt, meg voltam elégedve önma gámmal s boldog voltam. Reggel iszonyú sarkantyúpengésre éb- edtem fel. Mihamar kitűnt, hogy Máté a lovasság követeit vezeti fel a parancs nok elé kihallgatásra. Mi az? Mi történt? -— futott végig a kérdés a körzeten. Nem kellett soká várni, s megtudtuk, hogy a követség szószólója ilyen jelen tést tett a parancsnoknak: „Hát iszen nem .mondom, az élvtárs, aiki tegnap elő adott jól beszélt és érdekesen. Csak az volt a baj. hogy folytonosan macskákról, meg egerekről, meg mi .egyéb fajzatról példálódzóit. Nekünk, huszároknak, akik azt szeretnek tudni inkább, mi is az a szovjethatalon, amit védünk s mit kíván tőlünk? S ezért vagy lovakról, vagy a forradalomról szóljanak nekünk jövőben az előadások“. Mint a sötét éjt szakát a villám, úgy világította meg a tömeg ezen megnyilat kozása a vezető elvtársaknak azt, ami kézzelfogható volt, de ők ésszel sem tud ták felfogni: a szocialista forradalom po litikailag öntudatos embereket kíván s ezért elsősorban a politikai öntudat kiala kítását és elmélyítését . követeli a neve léstől. Mindnyájan éreztük, milyen nevet séges helyzetbe kerültünk azzal, hogy ahelyett, hogy a forradalom ezen követe léseit teljesítettük volna, mi a „teljes vi lágnézet“ nevében darwinizmussal és más hasonló műveltséggel és felvilágosítással akartuk tömni az emberek fejét. Zalkáék megtanítottak iá, hogy nem tréfa a marxznr cinizmus azon tétele, amely szerint a vezetőiknek az ereje a vezetet- tekkel v- szerves kapcsolatban van. s hogy a vezetetteket nemcsak tanítani, de tőlük tanulni is kell. Az internacionalista brigád 1920 nyarán elhagyta Krasznojarszkot, mert a krimi frontra vezényelték. Ezzel megszűnt köz vetlen kapcsolatom a brigáddal és Zalka Mátéval, mert a lektorok egy része, köz tük jó magam is, Krasznojarszkban ma radtunk az internacionalista agitátor kép ző iskola tanítói szerepében. Azután már csak hírek szárnyán hallottam róluk. Nagy és szép dolgokról szóltak e hírek. Az internacionalista brigád hősiesen har colt. Perekopnál és Zalka Máté nagy ki tüntetést kapott, — hozta a hír. De az után ez az összeköttetés is megszakadt. A Vörös Hadsereg leverte összes ellensé geit és a szocialista forradalom diadal maskodott az eHenforradalmon. 1936 tavaszán egy újsághírből újra elém állt Zalka Máté, most mint Lukács Pál generális. Kitűnt, hogy amikor meg tudta Moszkvában, ahol a társadalmi vi har elütése után irodalommal foglalko zott, hogy messze a pireneusi félszigeten lakó népek fellázadtak fasiszta elnyomóik ellen, rögtön abbahagyta, a regényírást és ment a spanyol forradalmat segíteni. A spanyol forradalmi néphadsereg 12. nemzetközi dandárja élén folytatja a ba bérszedést, győzelemről győzelemre vezet ve seregét. A víharedzett szibériai inter- nac onaiista hamarosan beleélte magát a spanyol háború sajátosságaiba. Lakács Pál cskhamar a spanyol forradalmi nép hadsereg egyik legnépszerűbb és leghő sibb tábornoka lesz. Gyakorlott keze, bá tor szíve, a szovjet forradalomban fejlett esze megbonthatatlan egységbe tömöríti a soknemzetiségű, bábelnvelvü gárdát, amely á proletár internacionalizmus meg testesülésévé válik kezében. Mint a nem zetközi szolidaritás testet öltő szimlbóhi- ma, 1936 novemberében útját állja a fel tartóztathatatlannak hirdetett fasiszta támadásnak Madrid mellett. Majd Gva- dalajávánál pozdorjává csépeli az olasz feketeingesek „hősi“ hírét és sárba 'tipor ja a fasizmus verhetetlenségéröl terjesz tett illúziót. Zalka Máté — Lukács Pál vörös gene rális gyönyörű példaképe volt a szocia lista hazaszeretet és proletár internacio nalizmus egységének mert akár a Jeni- szei partján, akár a perekopi szorosban, vagy Varsó alatt, akár Madridban har colt, mindig szeretett magyar népéért, an nak felszabadulásáért harcolt. S ha az orgyilkos bitangoknak sikerült is Mesz- kánál 15 év előtt kioltani nagy életét, nem sikerült öt meghal atni. Zalka Máté él és élni fog a magyar és az egész világ dolgozóinak emlékezetében, mint a kapi talizmus rabságától való szabadulásuk harcainak egyik legvitézebb és legigazibb katonája, akinek példamutatása vonz és kötelez.
