Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 8. szám - A népi demokráciák országai: Albán népköztársaság
A népi demokráciák országai Albán népkőzfársaság (Albánia — Skiperia) Több, mint ötszáz éve annak, hogy az illír eredetű albán népet 25 éves hősi harc után, amelyet a legendás hírű Skander bég vezetett, a törökök leigázták. A kezdetle ges, törzsi szervezetben élő pásztomép jobbágyi függőségbe került a török földes- urakkcU szemben. Az albán nép évszázadokon át harcolt szabadságáért, de csak a törökök Európá ból való kiszorításakor, az első Balkán háború idején, 1912-ben vált Albánia elő ször egységes, formailag önálló országgá. A feudális viszonyok azonban továbbra is megmaradtak. A felszabadulás a török uralom alól csupán annyit jelentett az al bán nép számára, hogy hübérurai a törö kök helyett a nyugati imperialistákra tá maszkodva zsákmányolták ki. Az albán vagyonos réteg osztályura’ma megszilár dítására kihasználta az imperialista nagy hatalmak egymásközötti vetélkedését, ki szolgáltatta az országot a külföldi kapita lista behatolásnak és igy lehetetlenné tet te Albánia gazdasági és politikai fejlődé sét. A helyzet lényegileg az első világhábo rú után sem változott, csupán a német uralkodóházat váltotta fel — az olaszok támogatásával — az albán Achmed Zogu királysága. Albánia népességének túlnyo mó része kezdetleges állattenyésztő ma radt, s még földműveléssel is csak egy tö redék foglalkozott. Az ország természeti kincsei túlnyomórészt kiaknázatlanok ma radtak. Csupán a külföldi tőkések rendel kezésére bocsátott koncessziós területen indult meg némi bányászat, primitív, jel legzetesen gyarmati módszerekkel. Az al bán uralkodó réteg, elsősorban Zogu és udvara, a koncessziós díjakból és az olasz kölcsönökből fedezték fényűző életmódju kat. Az olasz imperialisták 1939. elején rajtaütésszerűen megszállták az országot, s elűzték a királyt. A második világháború folyamán az al bán* nép hősiesen harcolt az országot meg szálló németek és olaszok ellen, de ez a harc altkor vált hatásosabbá, amikor En- ver Hodzsa vezetésével 1941-ben megala kult az Albán Kommunista Párt. Az Anti- faciszta Nemzeti Felszabadítási Általános Tanács 1944-ben alakult meg, hogy a szétszórt, elszigetelt partizánmozgalmat egyesítse. A partizánrereg parancsnoka szintén Enver Hodzsa lett. A Kommunista Párt vezetésével a kis Albánia 70.000 fő ből álló partizánhadsereggel vett részt a németek elleni harcban. A dicsőséges Vö- . rö3 Hadsereg győzelmei lendületet adtak az albán felszabadító harcnak is, s így 1944. november végéig egész Albánia fel szabadult. A felszabadító harcban az al bán néphadsereg 28.000 halottat vesztett. Az Albán Kommunista (Munkás) Párt harcokban született meg, s a legnehezebb helyzetben bizonyította be, hogy képes, mint a munkásság élcsapata, az elmaradt ország felépítését irányítani és az orszá got a szocializmus felé vezetni. A felszabadulás után, 1945. január ll-én megalakult az Albán Népköztársaság. Azonnal végrehajtották a demokratikus földreformot, melynek során nem csupán a föld, hanem az állatállomány egy ré szét is elkobozták, illetve szétosztották a parasztok között A bel- és külföldi tőké sek bányáit, ipari üzemeit államosították és a külkereskedelmet is á'lami kézbe vet ték. Az ipar államosítása lényegileg 1947- ben már befejeződött. Az első albán tervek 1947-ben és 1948- ban egyéves tervek voltak, csak ezután, 1949-ben kezdődött meg a kétéves terv végrehajtása. A felszabadulás után kialakult népi de mokratikus államrendszer alapelveit az alkotmány foglalja össze. Gazdasági vonatkozásban az alkotmány kimondja, hogy a bányák, vizek, erdők, legelők, a légi közlekedés eszközei, posta, távíró, távbeszélő, a rádió és a bankok a nép közös tulajdonában vannak, Mint a Csehszlovák alkotmány is, védi a munká val szerzett tulajdont, amennyiben az nem ártalmas a közönségre. Kimondja az alkot mány, hogy a föld azé, aki megműveli, s nagybirtok magánkézen nem lehet. A felszabadulás után az áruló Titó-klikk gyarmatosítani akarta Albániát és arra törekedett, hogy mind gazdaságilag, mind politikailag teljesen alávesse magának. Az albán kommunisták azonban meghiúsítot ták a Titó-banda szándékát. A Szovjet unió és a népi demokráciák segítségével msgvédték függetlenségüket és építik or száguk szocialista gazdaságát. Történelmi fejlődés. Terület és népesség. Az Albán Népköztársaság — Albánia, vagy albán néven Skiperia (ejtsd: Sztip- ria) — a legkisebb a népi demokratikus országok köpött, s a törpeerszágckat (San Marino. Andorra) leszámítva. Európának is legkisebb országa, a Balkán-félsziget nyugati részén fekszik.
